A tudomány világában ismét egymást érték a meghökkentő fejlesztések és felfedezések. A kihalás ellen küzdő biotechnológiai cégek mesterséges tojáshéjakkal kísérleteznek, az ESA és Kína közös űrszondát indított a Föld magnetoszférájának vizsgálatára, miközben a Hubble-adatok újraelemzése megkérdőjelezi az Europa hold vízgőz-kilövelléseiről szóló korábbi elméleteket.
Mesterséges tojáshéjakból keltek ki csibék
A Colossal Biosciences újabb látványos bejelentést tett: a vállalat szerint sikeresen keltettek ki 26 egészséges csibét 3D nyomtatott mesterséges tojáshéjak segítségével. A projekt hosszú távú célja olyan kihalt fajok „visszahozása”, mint a dodó vagy az óriás moa.
A technológia lényege, hogy az embriót egy valódi tojásból egy speciális, féligáteresztő mesterséges héjba helyezik át. Ez a szilikonalapú szerkezet képes biztosítani az oxigénáramlást, miközben védi a fejlődő embriót.
A vállalat szerint a rendszer a természetvédelemben is hasznos lehet, azonban több kutató is szkeptikus. Kritikusok szerint ezek a módszerek inkább genetikailag módosított állatok létrehozását jelentik, mint valódi „feltámasztást”.
A Smile űrszonda a Föld láthatatlan pajzsát vizsgálja
Elindult a Smile (Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer) nevű közös európai-kínai űrmisszió, amely a Föld magnetoszféráját és annak napszéllel való kölcsönhatását vizsgálja.
Az űrszonda röntgen- és ultraibolya kamerákkal figyeli majd a bolygó mágneses pajzsát, valamint az északi fényt. A kutatók szerint a küldetés segíthet jobban megérteni, hogyan védi a magnetoszféra a Földet a Napból érkező részecskéktől.
Az ESA szerint a Smile küldetés fontos szerepet játszhat a jövő űrtechnológiáinak és akár az űrhajósok biztonságának javításában is.
Megkérdőjelezték az Europa vízgőz-kilövelléseit
Új elemzés készült a Jupiter Europa holdjáról, amely kétségbe vonja a korábbi elméletet, miszerint vízgőz törne fel a felszín alatti óceánból.
A Hubble Űrteleszkóp 14 évnyi adatának újravizsgálása alapján a kutatók szerint a korábban észlelt jelek akár statisztikai zajból is származhattak. Emiatt a vízgőzfelhők létezése ma már jóval bizonytalanabbnak számít.
A tudósok ugyanakkor nem zárják ki teljesen a jelenséget. A NASA Europa Clipper missziója várhatóan 2030-ban érkezik meg a Jupiterhez, és részletesebb adatokat gyűjthet a jeges holdról, valamint a felszín alatti óceánról is.
A tudományos verseny egyre gyorsabb
A bemutatott fejlesztések jól mutatják, milyen gyorsan haladnak egyszerre a biotechnológiai, űrkutatási és mesterséges intelligenciával támogatott tudományos projektek. Miközben egyes kutatók kihalt fajok visszahozásán dolgoznak, mások bolygónk láthatatlan védelmi rendszerét térképezik fel, vagy éppen idegen világok lehetséges óceánjait kutatják.
Forrás: Engadget
Borító: Pixabay
