Dr. Petz Lajos 1881-től szülővárosában alorvos, 1884. december 25-től városi főorvos és a Szentháromság Közkórház igazgatója volt nyugdíjazásáig, 1922-ig. Külföldi útjai alkalmából tanulmányozta a németországi, a berlini, a lipcsei kórházak építési, felszerelési, működési viszonyait, melyeket kellő kritikával alkalmazott a győri új kórház tervezésénél. Az új kórház felavatására 1895-ben került sor. Könyvet írt a győri 1886-os kolerajárványról, foglalkozott korának közegészségügyi gondjaival, a tbc elleni intézkedések szükségességével. Figyelmét nem kerülték el a kórházi orvosok és betegek, a rendelőintézeti orvosok és betegek, valamint a magánorvosi rendelések díjazásának szabályozásai. Megszervezte a gyári dolgozók orvosi ellátását.
Komoly kutatómunkát folytatott Győr zenei életének múltjáról és jelenéről, mely könyv alakban is megjelent. Az Országos Közegészségügyi Egyesület győri fiókjának titkáraként foglalkozott az elhagyott gyermekek ügyével. A csecsemőhalandóság leküzdését célnak tekintette. 1885-ben szeretetház felépítését javasolta az új kórház közelében a veszélyeztetett kisgyermekek, és a nehéz munkát végző terhes anyák befogadására.
Elfoglaltságai mellett fontosnak találta az egészségügyi felvilágosítást is, melynek tárgykörében előadásokat tartott. Életével, munkásságával a humánus polihisztor orvos jelképévé vált. Dr. Petz Lajos 1932. június 21-én Győrött hunyt el.
Forrás: Győri életrajzi lexikon. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 1999.
