Fertõszentmiklós és Petõháza februárban kampányt indít a méhnyakrák megelõzésének céljából. Ennek keretében a két település önkormányzata olyan ismeretterjesztõ, figyelemfelhívó, népességnevelõ programot kíván megvalósítani, mely magában foglalja a méhnyakrák elleni védõoltás biztosítását a helyi 14 éves lányok részére és ezzel együtt a preventív gondolkodásra ösztönöz. Az elsõ vakcinát március 3-én és 5-én fogja megkapni a programban szereplõ 80 lány, akik egy olyan rákos nõi megbetegedés ellen kapnak védõoltást, amely ellen ma már vakcinával lehet védekezni. Az oltás után a rendszeres szûrést ugyanúgy folytatni kell, a szûrés és az oltás együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet.
A méhnyakrákról
A méhnyakrákot egy vírus, a human papilloma, vagy a HPV vírus okozza. A méhnyakrák nem öröklõdik, nem korfüggõ, és a betegséget okozó HPV vírus valamely fajtájával csaknem minden nõ találkozik valamikor élete folyamán. A rák kialakulásáért felelõs HPV típusok egyes esetekben idõvel kiürülhetnek a szervezetbõl. Esetenként azonban a fertõzés tartóssá válik, és ez hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat. A rák kialakulása több fázis alatt megy végbe. A rákmegelõzõ állapot sok esetben szûréssel felismerhetõ és gyógyítható. A szûrés az életet jelentheti, ennek ellenére Magyarországon csupán minden harmadik nõ vesz részt rendszeres méhnyakrák szûrésen.
A HPV a nemi szervek bõrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertõzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekbõl megközelítõleg 15 rákkeltõ. A méhnyakrákok csaknem háromnegyedét azonban két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza, melyek ellen ma már létezik védõoltás.
