A megyében egy adózóra átlagosan kétmillió-tizenháromezer forintos jövedelem jutott. Tavaly több mint 127 ezer ember rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege havi szinten 170 ezer volt, ez az előző évihez képest átlag havi 13 ezer forintos béremelkedésnek felel meg.
Közép-Dunántúlon az összes bevallást benyújtó személy egyharmada, 161 ezer ember az éves minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelemről adott számot, az összevont jövedelem mintegy kilenc százaléka képződött náluk. A legtöbb alacsony jövedelmű adózó Fejér megyében található, legkevesebben Komárom-Esztergom megyében adtak be minimálbéres bevallást. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet szinte ugyanannyian szerepeltettek a Közép-dunántúli régióban, mint minimálbért. Ők az összevont jövedelemből és összes adókötelezettségből közel egynegyedes részarányt képviseltek.
A külön adózó jövedelmek a régióban összességében öt százalékkal bővültek a forrásadó és az osztalék értékének növekedése miatt, azonban az árfolyamnyereségből és az ingatlan átruházásból származó jövedelem negyven százalékkal esett vissza a 2011-hez képest, a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem 13 százalékkal csökkent.A Közép-Dunántúlon a legmagasabb munkaviszonyból származó jövedelmet, 236 millió forintot egy Fejér megyei adózó vallotta be. Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb munkaviszonyból származó jövedelem 107,5 millió forintot tett ki.Az árfolyamnyereségből származó jövedelem tekintetében egy Komárom-Esztergom megyei magánszemély a tavalyinál ötször nagyobb összeget, 238 millió forintot tudhatott.
(MTI)
