Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Nemzeti Színház az immár több mint száz esztendeje szétszakított magyar színházi életnek állít emléket. Böjte Horváth István alkotása egy térképet és egy amfiteátrumot idézve mutatja be a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházi központok és a határon belülre eső játszóhelyek összetartozását.

Virtuális kiállítással is várják az érdeklődőket

Az emlékműhöz egy virtuális kiállítás is kapcsolódik, amelyet egy QR-kód segítségével, magáról a szoborról érhetnek el az érdeklődők. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum-összeállítása bemutatja az elcsatolt területek nagy színházi központjait, az állandó és ideiglenes játszóhelyeit, különös tekintettel az 1918 és 1920 között történtekre.
Hetven rendszeres magyar nyelvű játszóhelyből negyvennégy, tíz nagy színházi központból hat került az országhatárokon túlra a trianoni diktátum következtében.

6 színház került át

A háború előtt tíz olyan magyar város volt, amelyeknek az Országos Színészegyesület és a kultuszminiszter elsőrendű színházi engedélyt adott, közülük Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony és Kassa teátrumai kerültek át az utódállamok területére.

Nagyon fontos az emlékezés

"Bár az események óta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden változott, mégis fontos, hogy emléket állítsunk annak az eseménysornak, ami a magyar kultúra, ezen belül a magyar nyelvű színjátszás legnagyobb traumáját jelentette a 20. században" – fogalmaznak, hozzátéve, hogy ezt a drámai pillanatot örökíti meg a Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója kezdeményezésére létrehozott emlékmű, Böjte Horváth István alkotása, amelyet szombaton 11 órakor avatnak fel a Nemzeti Színház épülete előtti Hajóorrban.

 

Kép: nemzetiszinhaz.hu