Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A brit Digitális Gyűlöletellenes Központ nyilvánosságra hozta azt a kutatását, amelyben öt, Instagramon népszerű nő fiókját vizsgálták át. A kutatás főleg a DM-ekre, azaz a közvetlenül elküldött üzenetekre fókuszált. 

 

A kutatásban a színész Amber Heard, az aktivista Jamie Klingler, a műsorvezető Rachel Riley, az újságíró Byrony Gordon, és a magazinalapító Sharan Dhaliwal fiókjait átnézésére kaptak engedélyt.
Összesen 8717 üzenetet vizsgáltak meg, a kutatás pedig arra jutott, hogy a vizsgált profilokra hullámokban érkeznek nőgyűlölő, sértő tartalmak. Sok esetben azonban az Instagram anyacége, a Meta figyelmen kívül hagyta a problémás tartalmakat.
A kutatás szerint a fő probléma az, hogy a felhasználók a zaklató hangüzeneteket, vagy a szinte azonnal eltűnő fotókat nem tudják bizonyítékként lementeni, így jelenteni sem.
A vizsgálatban az is nehézséget okozott, hogy nem minden felhasználó éri el letölthető verzióban a kéretlen, ismeretlenektől érkező üzeneteket. Ha ugyanis a felhasználó jelentett már korábban zaklatót, akkor később nem fér hozzá letölthető verzióban a korábbi kéretlen üzenetekhez fiókjában. A kutatásban így az öt profil közül csak három teljes előzményeihez fértek hozzá.
A központ kutatása arra is felhívta a figyelmet, hogy az Instagram zaklatásokat jelentő felülete egyáltalán nem felhasználóbarát. A kutatás azt is hangsúlyozta, hogy ugyan “csak” öt ismert szereplő fiókját nézték át, a kéretlen meztelen fotók, akár halálos fenyegetések nem csak népszerű nők számára jelentenek komoly problémát.

A Meta részéről a nők biztonságáért felelős osztály vezetője, Cindy Southworth kommentálta a kutatást. Southworth a vizsgálat megállapításaival a legtöbb esetben nem ért egyet, annyiban azonban igazat ad a kutatásnak, hogy a nők elleni online zaklatás elfogadhatatlan. Épp ezért lép fel keményebben a nőket érő zaklatások ügyében a Meta szerinte például a gyanús üzenetek kéretlen fiókba helyezésével, vagy egyéb, a fenyegető kifejezéseket kiszűrő eszközökkel.
A Digitális Gyűlöletellenes Központ szerint azonban nem minden esetben lesz következménye az Instagram szabályait sértő tartalmaknak. A vizsgált üzenetek között minden 15. megsértette a felület szabályzatát, 10-ből 9 esetben pedig az Instagram nem tett semmit.