A klímaváltozáshoz alkalmazkodó kertekről, a vízmegtartás lehetőségeiről, az aszálytűrő növényzetről és egészségünk védelméről szólt a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének szakmai napja. A Városháza Dísztermében rendezett találkozón kertbarátok, szakemberek és érdeklődők osztották meg egymással tapasztalataikat.
Balog-Farkas Renáta alpolgármester köszöntőjében felidézte: a kert korábban elsősorban a biztonságot, az önellátást, a család asztalára kerülő friss zöldséget és gyümölcsöt jelentette. Az évtizedek alatt azonban a kihívások és a kert szerepe is átalakult.
– A túlvegyszerezés problémájával szembesülve a kertbarátok az elsők között érezték meg, hogy vissza kell találnunk a természethez. Megtanulták a biokertészetet, a komposztálást, a hasznos rovarok tiszteletét, felépítették az első magaságyásokat, és elkezdték megbecsülni az esőcseppeket – fogalmazott az alpolgármester.
Hozzátette: a hosszú aszályos időszakok, a villámárvizek és a hőség mindannyiunk számára egyre nagyobb kihívást jelentenek. A kertek ugyanakkor menedéket nyújthatnak a nyári forróságban is. Az esővízgyűjtők és a szikkasztók segítik a víz megtartását, a fák árnyékot adnak, a virágok pedig élőhelyet kínálnak a beporzó rovaroknak.
Balog-Farkas Renáta kiemelte, hogy a városvezetés és a kertbarát közösség ugyanazokat a környezeti problémákat látja. Ezért indult el 2025-ben a Zöld Lépések programsorozat, amelynek keretében 600 esővízgyűjtő hordót osztottak ki, rovarhoteleket juttattak győri óvodákba, valamint 28 denevérodút telepítettek a város több pontján. A program folytatódik: jövőre újabb esővízgyűjtők érkeznek, a rovarhoteleket pedig már a lakosság is igényelheti majd.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy megkezdődött a győri talajvíz-monitoring rendszer kivitelezése. Bácsa, Kertváros és Győrszentiván területén összesen 12 monitoringkút létesül, amelyek segítségével a talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát is nyomon követhetik.
András Károly, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke méltatta a győri egyesület munkáját és Nagykutasi Viktor elnök közösségépítő tevékenységét. Hangsúlyozta: a több mint 110 éves kertbarát mozgalomnak ma a változó növényvédelmi helyzethez, az időjárási szélsőségekhez és a kertészkedők új igényeihez is alkalmazkodnia kell.
A szakmai program előadásai a gyakorlati megoldásokat állították középpontba. Szabó József fenntarthatósági szakértő a városi hőszigethatást csökkentő zöld-kék infrastruktúra lehetőségeiről beszélt. Dr. Varga Dalma tájépítész-mérnök a vízmegtartás mindennapi módszereit mutatta be, Gubacsi Attila kertészmérnök az aszályhoz alkalmazkodó növényzet kialakításáról tartott előadást, dr. Román Zsuzsa pedig a klímaváltozás egészségünkre gyakorolt hatásait vette sorra.
A vízmegtartásról szóló előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy nemcsak a csapadék mennyisége számít, hanem az is, mikor érkezik, mennyi tud a talajba szivárogni, és mennyit tudunk megőrizni belőle. A jó talajszerkezet, a talajtakarás, a szervesanyag-utánpótlás és a helyi adottságokhoz igazodó kertművelés mind segíthet az alkalmazkodásban.
Nagykutasi Viktor, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének kiemelte: a győri kertbarátok évek óta csapatként dolgoznak a tudatos, természetközeli kertművelésért. A magaságyások, a talajtakarás, a zöldhulladék hasznosítása és az égetés elkerülése ma már számos kertben a mindennapi gyakorlat része.
A szakmai napot a szünetekben a kert ízeiből összeállított kóstoló tette még közösségibbé. A találkozó ismét megmutatta: Győr zöldebbé és élhetőbbé tételéért a város, a szakemberek és a lakók együtt tudnak a legtöbbet tenni.
(Fotó, forrás: gyor.hu)
