Évről évre a Hivatalos Versenyprogram a CineFest legnagyobb érdeklődést kiváltó szekciója. Idén 16 film sorakozik a fődíjnak számító Pressburger-díj, és a zsűri nagydíja, a Zukor-díj várományosai között, köztük két magyar film és egy koprodukció, valamint olyan alkotások, amelyek már a nemzetközi A-kategóriás fesztiválokon – például Berlinben és Cannes-ban – bizonyítottak.
A Hivatalos Versenyprogram filmjei közül négy címről korábban lehullt a lepel. A fesztiválra visszatérő Reisz Gábor új, Földszint című alkotása és Mayer Bernadette első filmje, a Mommy Blue is Miskolcon lesz először látható Magyarországon. A futballtörténelem legsötétebb pillanatait idézi a Berlini Filmfesztiválról érkező Heysel 85. Andrej Zvjagincev műve, a Minótaurosz a Nagydíjat nyerte Cannes-ban, és most a CineFesten is megküzdhet a közönség és a zsűri kegyeiért. A fesztivál további tizenkét versenyfilmje sem okozhat majd csalódást. Mint a CineFest igazgatója, Bíró Tibor elmondta, „a CineFest küldetése, hogy minden évben elhozza a világ filmkínálatának krémjét – azokat az alkotásokat, amelyeket korábban többek között Berlin, Cannes vagy éppen Toronto filmválogatói is örömmel raktak a saját programjukba. A miskolci szelekció különlegessége, hogy ezek a filmek most egymással versengenek a Hivatalos Versenyprogramban, ráadásul úgy, hogy egyes alkotásokat a helyi közönség csupán néhány óra eltéréssel láthat a világpremierhez képest.”
Az év egyik legpozitívabb kritikai visszhangot kiváltó filmje az osztrák-német Rose (r.: Markus Schleinzer), amely a CineFest Hivatalos Versenyszekciójának is az egyik legnépszerűbb alkotása lehet. A megbabonázó szépségű, fekete-fehér képek a XVII. század elejére viszik vissza a nézőt. A brabanti csatatér poklából titokzatos katona tér vissza egy elszigetelt protestáns faluba, régóta elhagyatottan álló tanya örökösének vallva magát. Idővel legyőzi a gyanakvó helybéliek kétségeit, és bebizonyítja, hogy szorgalmas, istenfélő ember, a közösség hasznos tagja. Ám az időközben férjjé váló jöttment hatalmas titkot őriz: a zord, sebhely csúfította külső és dolgos férfiruházat egy törékeny nőt takar. Ha fény derül a titkára, az az életébe kerülhet. A címszerepért Sandra Hüller a legjobb női főszereplő díját nyerte a Berlinalén. A korábban Oscar-jelölt színésznőt (Egy zuhanás anatómiája) mostani, emlékezetes alakításáért sokan újra Oscar-esélyesnek tartják.
Két évvel ezelőtt hatalmas sikert aratott a CineFest közönsége körében a fesztivál akkori nyitófilmje, a Sarkvidéki konvoj. A most versenybe került Az oslói csatát bizonyára hasonló érdeklődéssel kísérik majd a nézők. Daniel Fahre látványos háborús mozijában az Oslo-fjord sűrű ködéből azonosítatlan hadihajók közelednek 1940. április 9-én, a náci Németország Norvégia elleni inváziójának hajnalán. Sem egyértelmű parancs, sem elegendő katonai erő nem áll rendelkezésére, ezért Birger Eriksen ezredes az Oscarsborg-erőd parancsnokaként élete legnehezebb döntése elé kerül. Saját ítélőképességére hagyatkozva elrendeli a tüzet, elsüllyesztve a német Blücher nehézcirkálót. Feszült történelmi dráma a vezetői felelősségről, a morális bátorságról és egyetlen döntés történelemformáló erejéről.
A 2026-os Berlinale egyik legnagyobb meglepetése volt a rendkívüli tempót diktáló, pattanásig feszült A vörös hangár. A gyönyörű fekete-fehér képekkel dolgozó, valós történeten alapuló film az 1973-as chilei katonai puccs alatt játszódik. Jorge Silva százados azt a feladatot kapja, hogy a katonai repülőakadémia helyszínét alakítsa át a foglyok fogadására és kihallgatására – egyben kínzására – alkalmas központtá. Bár Silva kezdetben igyekszik kimaradni az eseményekből, kénytelen felismerni, hogy a hangárnyi fogoly sorsa az ő kezében van.
A fiatal ügyész, Kim Seyo elszántan szembeszáll a kelet-németországi szélsőjobboldali erőszakkal a Vádemelés című német thrillerben. Miután túlél egy ellene irányuló támadást, felettesei kifejezett utasítása ellenére a kezébe veszi a nyomozást. Faraz Shariat filmjének kérlelhetetlen hősnője a saját bőrén tapasztalja meg, mit jelent az igazságszolgáltatás egy olyan államban, amely bagatellizálja és időnként még védelmezi is a szélsőjobboldali erőszakot. A felkavaróan izgalmas Vádemelés Berlinben három díjat nyert.
A szlovák-cseh-magyar koprodukcióban készült Forrás az 1980-as évek közepén játszódik. Ingrid ambiciózus orvos, aki részt vesz a roma nők sterilizációs programjának felügyelőbizottságában. A nő keveset töpreng hivatásának erkölcsi kérdésein, egészen addig, amíg barátságot nem köt egy karizmatikus roma ápolónővel. Ivan Ostrochovský a Karlovy Vary-ban FIPRESCI-díjat nyert lebilincselő drámája a csehszlovák történelem mindmáig feldolgozatlan fejezetéhez tér vissza: ahhoz az időszakhoz, amikor a gyermekvállalás lehetőségéről végső soron az állam döntött. A filmben számos magyar szakember dolgozott, de munkájuk nem marad kizárólag a kamera mögött: a Forrásban feltűnik Farkas Franciska, Bárnai Péter és a párkányi születésű Bandor Éva is.
A mexikói Joaquín del Paso alkotása, A kert, amiről álmodtunk fontos témákat érintő, egyben megkapó szépségű mozi. A Berlinale Panorama szekciójából érkező filmben egy haiti pár két gyerekkel észak felé indulnak a jobb jövő reményében. Mexikó középső részén egy távoli erdőben telepednek le, ahol az illegális fakitermelés alakítja mind a lakók életét, mind pedig azt a veszélyeztetett erdőt, amely menedéket nyújt számukra. Miközben a férfi a múltjával küzd, az anya lesz a család támasza, aki még akkor is igyekszik békét és nyugalmat teremteni, amikor a körülöttük lévő világ egyre inkább széthullik.
A Cannes-ban Europa Cinemas Label díjban részesült Túl sok vadállat a francia vidékre kalauzol, ahol a túlszaporodott vaddisznók komoly problémát jelentenek, és rendszeresen tönkreteszik a termést. Szabályos háború dúl a megoldást követelő helyi gazdák és az állatokban a sportot látó elit vadászklub tagjai között. Brun, a csődbe ment gazda tehetetlen dühében lelövi a klub elnökét, majd nyomtalanul eltűnik. Egy évvel később egy ingatag rendőrtiszt, a régióba nemrég áthelyezett Fulda veszi át a nyomozást, akinek az ügy mellett saját életét is rendbe kell tennie. Sarah Arnold rendezése egyszerre rendkívül szórakoztató és meglepő, ízig-vérig francia mozi.
A lenyűgöző módon fekete-fehérben forgatott Legyek hősnője, Olga szigorúan szabályozott életet él egy hatalmas lakótömbben, barátok és párkapcsolat nélkül. Amikor anyagi okokból kénytelen kiadni egy szobát, beköltözik egy férfi, aki titokban bejuttatja a lakásba a kilencéves fiát is. Olga gondosan szabályozott világa kezd megváltozni, amikor kötődni kezd a gyerekhez. Hármuk sorsa egyre jobban összefonódik a Berlinben az Ökumenikus Zsűri díját nyert alkotásban. A mexikói Fernando Eimbcke filmjeit (Kacsaszezon, Mexikói képeslap) korábban vetítették a hazai mozik, a Legyek a legújabb munkája.
A programban nagy visszatérőnek számít a legendás francia rendező, Bruno Dumont. Az elmúlt másfél évtizedben teljesen bizarr vígjátékokkal borzolta a nézők kedélyeit, a CineFest közönsége eddig két Jeanne d’Arc-filmjével ismerkedhetett meg (Jeanette: Jeanne d'Arc gyermekkora – 2017; Jeanne – 2019). Új alkotása, a Vörös sziklák visszakanyarodás a gyökereihez, egyben legsikerültebb filmjeinek világához – nem csoda, hogy bérelt helye volt Cannes-ban. A Francia Riviérán két gyerekbanda verseng egymással a veszélyes sziklaugrásban. Az alig ötéves Géo egyetlen nyár alatt fedez fel egy olyan világot, ahol a barátság rivalizálással keveredik, és ahol a lélegzetelállító mediterrán táj az első érzelmeknek is otthont ad.
Humoros és felettébb szokatlan felnövés történet a holland Álarc nélkül. A tinédzser Alec meglehetősen bizarr módon ismerkedett meg az intimitás fogalmával: ahelyett, hogy a gimiben a csajokat fűzte volna, apja pornós cégénél forgatott és vágott szexfilmeket. A család a londoni pörgést hátrahagyva nyugodt tengerparti városba költözik, és Alec is megpróbál ráhangolódni az új életre. A fiú szexualitásról és vágyakról alkotott felfogása kezd megváltozni, amikor szerelmes lesz a gyönyörű Ninába. Rá kell döbbennie, hogy a valóságban a kapcsolatok egyáltalán nem úgy alakulnak, mint a pornók képzeletbeli világában. Muriel D’ansembourg első nagyjátékfilmjének világpremierje a Berlinalén volt.
A Miatyánk valós eseményekből merített szerb film. A drogfüggőséggel küzdő Dejan vidéken működő, egyházi fenntartású rehabilitációs központba érkezik. A kolostor látszólagos nyugalma mögött brutális rendszer működik: a karizmatikus, elnyomó Branko atya segítség helyett erőszakkal bünteti a szabályokat megszegő függőket. Miközben Dejan alkalmazkodva a közösséghez egyre feljebb kerül annak hierarchiájában, megismeri a végtelenül korrupt rendszer működését. A Torontói Filmfesztiválon debütált megrázó történet arra keresi a választ, említhető-e közös nevezőn az Istenbe vetett hit és a nyers erőszak.
Az író-rendező Pif saját regényét dolgozta fel, ráadásul még a főszerepet is eljátssza, így lesz az Isten mindenkinek megbocsát a Hivatalos Versenyprogram egyik meglepetése: egy szokatlanul könnyed olasz vígjáték Karlovy Varyból, szokatlanul komoly témákról. Hőse, Arturo élete felragyog, amikor találkozik a lelki társával. Flora tökéletes: gyönyörű, vicces, kedves, zseniális… és még cukrász is. Azonnali és elsöprő szerelmük egyedüli akadálya az lehet, hogy Flora buzgó katolikus, míg Arturo gyerekként felhagyott a hittel. Hogy ne veszítse el élete szerelmét, úgy dönt, hívőnek tetteti magát. Olyan érzelmi és spirituális útra indul, amiben váratlan bűntársa lesz: maga a pápa.
A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. A jegyvásárlás augusztus 21-én indul a https://jegy.cinefest.hu oldalon.
