Kezdőlap GYŐR Győr - Közélet

Felavatták a Konfuciusz Intézetet az egyetemen

A győri campuson tartott ünnepségen avatták fel a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetét. Az új szervezet mérföldkő a magyar–kínai felsőoktatási, tudományos és kulturális együttműködésben.

Az elmúlt években látványosan erősödtek a Széchenyi István Egyetem kínai kapcsolatai. Gyarapodik Győrben Kína hallgatói közössége, érkeznek vendégprofesszorok, és már több mint tucatnyi együttműködési megállapodás köti össze a győri intézményt kínai partneregyetemekkel – fejti ki az intézmény. Mint aláhúzták, a nyelvoktatás is fejlődött: minden korosztály számára elérhető kínai nyelvtanfolyam, miként egyre szélesebb kört vonzanak a közösségi programok – például a holdújév és az őszközépünnep ünnepségei – is. Az akadémiai együttműködések ugyancsak bővülnek: sikerrel zajlik a Jiaxingi Egyetemmel közös kettős építőmérnöki képzés; az első hallgató tavaly kitüntetéssel végzett.

Éppen a Jiaxingi Egyetemmel létrejött partnerség jelenti az alapját a győri intézményben létrejött Konfuciusz Intézetnek, amelynek avatását január 23-án tartották a győri campuson. Az eseményen a köszöntők sorát Zhao Lingshannak, a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány elnökhelyettesének, főtitkárának videóüzenete nyitotta.

„Meggyőződésünk, hogy a két egyetem tudományterületeire támaszkodva a Konfuciusz Intézet a kínai nyelvoktatást kiindulási pontként tekinti majd, a »kínai nyelv plusz új technológiák« modellt alkalmazza, és technológiaorientált intézményként fog fejlődni, tehetségeket nevelve a kínai–magyar barátság ügyének” – idézte beszámolójában az egyetem.

Mei Deqing, a Jiaxingi Egyetem elnöke személyesen is jelen volt, s így  fogalmazott: bár Jiaxing és Győr földrajzilag távol esik egymástól, közös értékeik – a nyitottság, a befogadás és a jövőbe vetett hit – szilárd alapot teremtenek az együttműködéshez. Kiemelte, hogy az intézet nem csupán a kínai nyelv oktatásának fóruma, hanem egymás kultúrájának megismeréséé is, amely új lendületet ad a közös képzéseknek, kutatásoknak és csereprogramoknak.”

A Széchenyi István Egyetem részéről dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes szerint jól mutatja a győri intézmény nyitottságát, hogy az angol nyelvű képzések száma a 2019-es ötről mára 63-ra, míg a nemzetközi hallgatóké tíz év alatt 66-ról 1186-ra nőtt. „Prioritásként tekintünk Kínára, hiszen a világgazdaság motorjáról, stratégiai jelentőségű államról beszélünk. Képzési programjaink iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kínai hallgatók körében, kutatási tevékenységünkben Kína a második legfontosabb partnerünk – tudományos eredményességünk csaknem negyedét kínai egyetemekkel közösen érjük el. Győri Innovációs Parkunkban nyitottan várjuk a kínai vállalatokat” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kétoldalú kapcsolatok csak akkor lehetnek igazán tartósak, ha kulturális és nyelvi megértés is kíséri őket. „Ezért kiemelt feladatunknak tartjuk a kínai nyelv és kultúra közvetítését a vállalatok, oktatási intézmények, illetve a fiatalok és a lakosság felé. 2012 és 2025 között mintegy hatszázan tanultak nálunk kínai nyelvet, és jelenleg is több mint százan vesznek részt kínai nyelvi képzéseinken” – húzta alá. 

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete beszédében kiemelte: Kína már harmadik éve Magyarország legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú kereskedelem volumene folyamatosan növekszik, és újabb ipari együttműködések indulnak mindkét országban. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézete fontos szerepet tölt majd be a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok további elmélyítésében.

Az eseményen jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, ő arról beszélt, hogy a győri Konfuciusz Intézet megalapítása a kölcsönös tisztelet jele, amitől az együttműködés fokozása, az emberek közötti kapcsolatok megerősödése várható. Köszönetet mondott a Jiaxing Egyetem vezetőinek, amiért úgy döntöttek, hogy szövetségre lépnek a Széchenyi-egyetemmel.  Megjegyezte: a két intézmény partnersége egyszerre erősíti a magyar–kínai gazdasági együttműködést és ad új lendületet a hazai gazdaság alapjainak megerősítéséhez – áll a beszámolóban.

(Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)