Magyarország méltán híres a különböző egyedi és utánozhatatlan ételeiről! Élen a sorban ott van a gyulai kolbász, ami szinte kötelező szuvenír azoknak, akik külföldről látogatnak hazánkba. A gyulai kolbász mindemellett egy olyan alapélelmiszer, ami szinte minden magyar család hűtőjében ott lapul: sokan nem tudják azonban, hogy otthon is elkészíthető a gyulai kolbász eredeti recept alapján.
A gyulai téli vásár a 18-19. század során Európa egyik legforgalmasabb vásárává nőtte ki magát, ahová sertések tízezreit hajtották föl eladási célzattal. A hajtás során néhány állat lába megsérült, ezért kialakult az igény arra, hogy felépítsenek egy városi közvágóhidat (1868), ugyanis az értékes sertéshúst senki nem akarta veszni hagyni. Habár már javában gyártották a gyulai kolbászt, a Hungarikumot ifj. Balog József tetet híressé 1910-ben, amikor aranyérmet nyert kolbászával a Brüsszeli Világkiállításon.
A gyulai kolbász gyártásának gépesítése Stéberl András nevéhez fűződik, aki külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva számos munkafázist automatizált, így sokkal gyorsabban lehetett kolbászt gyártani, mint a hagyományos kézi technikával. Folyamatosan fejlesztették a gyárat, új füstölővel, hűtőházzal, raktárakkal látták el, illetve a termékek palettája is színesedett: az eredeti gyulai kolbász mellett kaphatóvá vált például szalámi, szalonna vagy konzerv is. Stéberl vezetése alatt a gyulai kolbász újra aratott a Világkiállításon, ahol Arany Diplomát nyert.
A húsüzem a későbbiekben,1953-tól Csíki József vezetése alatt működött, a szocializmus alatt államosításon esett át. A gyulai húsüzem 1978-ban kezdett világszínvonalú üzemként működni, Gyulai Húskombinát néven. Míg a ’80-as években virágzott az ipar, a ’90-es években, a rendszerváltás után a Húskombinát is nehéz helyzetbe került: megszűntek a keleti exportok, túl nagy volt a kapacitás a belföldi kereslethez képest, ez alatt csökkent a magyar sertésállomány, drágult a gyártás és betörtek a magyar piacra az olcsó külföldi élelmiszerláncok termékei, így végül 2012-ben felszámolásra került a gyulai húskombinát.
2013-ban meg is történt az újrakezdés, immár Gyulahús Kft. néven, ezzel teljesen új alapokra helyezve a gyulai kolbász és más hústermékek termelését. Az önkormányzat állami támogatások segítségével felvásárolta a régi épületeket, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A száraz gyulai kolbász készítése mind a mai napig a Stéberl-féle üzemben történik, a töltelékes áruk pedig a Kétegyházi úti üzemben jönnek létre.
A gyulai kolbász összetétele
Az eredeti gyulai kolbász, ami 1935-ben kiérdemelte az Aranydiplomát, sertéshúsból készül – 100 g gyulai kolbász végtermékhez 162 g sertéshúst használnak fel. A sertéshús mellett a gyulai kolbász tartalmaz szalonnát is (ez adja a gyulai kolbász zsírosságát), burkolóanyaga pedig sertés vékonybél. A gyulai kolbász fűszerei a só, a fűszerpaprika őrlemény és a bors, de tartalmaz még antioxidánsokat és tartósítószert is. Hozzáadott glutén vagy laktóz nem található benne.
Az eredeti gyulai kolbász recept
A gyulai kolbász készítése fej és lábak nélküli sertéshúsból történik, ehhez a húsokat kézi kicsontozással nyerik ki a sertés féltestekből. A gyulai kolbász alapanyagai közé tartozik a kicsontozott comb, lapocka, karaj, tarja, dagadó és oldalas, illetve a mirigyektől mentesített kemény szalonna (láthatjuk, hogy sovány és zsíros húsok egyaránt kerülnek felhasználásra). A húsdarabokat mínusz 2-4°-ra fagyasztják, vagy 0-7°-ra hűtik elő, illetve az ugyanígy lehűtött szalonnával együtt gépi úton 4-6 mm-es darabokra aprítják, majd hozzájuk keverik a nitrites sót és a különböző fűszereket. Ennek az eredménye egy hideg húspaszta lesz (0-4°), ezt töltőgéppel a vékonybélbe töltik, majd klipszelik.
Ez után következik a gyulai kolbász füstölése, ami 2-3 napon át tart, bükkfahasábok lassú izzatásával, 20° alatti hőmérsékleten, 70-90%-os páratartalmon. Ezt követően a gyulai kolbász lassú érlelése, szárítása következik, aminek a végeredménye, hogy a kolbász elnyeri a már jól ismert állagot. A szárítási folyamat átlagosan 14-16 napig tart, ezt egy kb. ugyanilyen hosszú érleléses időszak követi, már lecsomagolt állapotban. Az érlelődés során a gyulai kolbász nedvességtartalma kiegyenlítődik, stabilizálódik a színe, beindulnak az antioxidánsok, illetve az egész kolbász porhanyósabbá válik.
Gyulai házi kolbász recept
A gyulai kolbász hozzávalói
- 7 kg sertéslapocka és sertéscomb vegyesen
- 3 kg tokaszalonna
- 50 g fokhagyma
- 250 g só
- 200 g őrölt édes pirospaprika
- 50 g őrölt csípős paprika
- 25 g őrölt feketebors
- 25 g őrölt fűszerkömény
A gyulai kolbász elkészítése
- Csontozzuk ki a húst, majd daráljuk le a szalonnával együtt közepes lyukú húsdarálón, ezt követően adjuk hozzá a sót, illetve a fűszereket, és dolgozzuk össze olyan alaposan, amennyire csak lehet.
- Hogy a gyulai kolbász massza átvegye a fűszerek ízét, érdemes ilyenkor egy éjszakára alacsony hőfokon állni hagyni, majd másnap újra átdolgozni, hogy mindenhová eljussanak a fűszerek.
- Kolbásztöltővel töltsük a masszát feszesen (törekedjünk a közepesen kemény állagra) sertés vékonybélbe vagy ízlés szerint műbélbe vigyázva, hogy ne legyen a kolbász levegős, majd a kívánt hosszúságú szálakat (kb. 40 cm) klipszeljük vagy kössük el.
A gyulai kolbász füstölése és szárítása
A gyulai kolbász füstöléséhez nem szükséges saját füstölőt vásárolnunk, egyszerűen csak keressünk egy megbízható füstölőt és bízzuk rá a munkát. Mindenképpen keményfát kell használnunk hozzá, lehetőleg bükkfát.
A vékonybélbe töltött vékony kolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig füstöljük, ezt követően pedig hideg érlelés következik. A füstölést követően a kolbászt lógassuk fel nedvességtől védett, de szellős helyre, például egy kamrába. Az érlelés (szárítás) időtartama szintén a gyulai kolbász vastagságától függ: a vékony kolbászt általában elég 2 hétig érlelni, míg a vastag kolbász érlelése akár 6 hétig is eltarthat.
