A sztorit Desmond Child idézte fel, aki olyan előadókkal dolgozott dalszerzőként, mint az Aerosmith (Dude Looks Like A Lady, Angel, Crazy), Alice Cooper (Poison), Joan Jett (I Hate Myself For Loving You) és a Bon Jovi, akiknek a You Give Love A Bad Name és a Bad Medicine mellett a Livin' On A Prayer megírásába is besegített.
"Ez egy kellemes hangulatú, lelkesítő, reményt adó dal, Jon viszont akkoriban egy igazi hard rock albumot akart készíteni, a Livin' On a Prayer-t pedig túl lágynak és szentimentálisnak tartotta. Arra panaszkodott, hogy szerinte nem elég zúzós. Richie Sambora-val szinte szó szerint térden állva könyörögtünk neki, hogy adjon egy esélyt ennek a számnak. Legalább vegyék fel, aztán majd lesz, ami lesz. Persze, ahogy munkához láttak, rögtön jött az a bizonyos varázslat. Mindenki érezte, hogy ez egy sorsfordító dal lesz, ami messze túlmutat majd a bandán, és valóban így is történt. Gyakorlatilag önálló életre kelt és nemzedékek óta imádják az emberek, úgy, hogy talán még csak azt sem tudják, ki az előadó.
Egyébként a Bon Jovi koncertekben is ugyanezt a generációs sokszínűséget szeretem. Ott vannak a szüleik nyakában ülő kisgyerekek a nagy fejhallgatókkal, az apukák, az anyukák, a nagypapák, sőt, akár még a dédszülők is, méghozzá bőrszíntől függetlenül és az élet legkülönfélébb területeiről. Ahogy felcsendül a Livin' On A Prayer, mindenki egyszerre kezd világítani a telefonjával és énekelni. Olyan hangosak, hogy a zenekart szinte nem is lehet hallani."
