A Múzeumok Éjszakája alkalmából a Pannonhalmi Főapátság egyedülálló zenei és kulturális élménnyel várja az érdeklődőket. 2026. június 20-án este a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár lenyűgöző terében három eredeti állapotába visszaállított, történeti orgona szólal meg – köztük Magyarország harmadik legrégebbi fennmaradt hangszere. A hangverseny különlegessége, hogy a Podkoniczky- és a Corte-orgona egymásra hangolt, így képesek együtt, valódi kétorgonás párbeszédben megszólalni – miközben a Zorkovsky-orgona önálló szólóhangszerként csendül fel. Az esti hangversenyt felvezető Koncert PLUSZ program pedig megidézi a barokk kor művészetét, lelkiségét.
Három hangszer, három évszázad
Az est főszereplői maguk a hangszerek. Az 1710-es években Martin Zorkovsky által épített orgona a Magyarországon ma fellelhető harmadik legrégebbi orgona – hangzásában és mechanikájában egyaránt az a világ él, amelybe Bach, Buxtehude és Sweelinck is beleszületett. A rekonstruált Corte-orgona az 1770-es évekből, a Podkoniczky-orgona pedig az 1740–60-as évekből való, és 2022-re újult meg teljesen. Ez utóbbi kettő egymásra hangolt: a kétorgonás tételekben nem csupán két különböző hangszer váltja egymást, hanem egyetlen, kiterjedt akusztikai tér jön létre a Főapátsági Könyvtár impozáns termében.
A hangversenyen Kiss Zsolt és Soós Gábor orgonaművészek szólaltatják meg a műveket, a hangszereket és lépnek párbeszédbe egymással.
A műsor – Európa barokk zenéje, egy estén
A 19 órakor kezdődő hangverseny műsora tudatosan rajzolja fel a barokk Európa zenei térképét: itáliai mesterektől németalföldi és északnémet szerzőkön át a német-itáliai alkotókig vezeti a hallgatót.
Az estet Ludovico Viadana canzonái keretezik (La Fiorentina, La Mantovana) – az itáliai reneszánsz és kora barokk ünnepi hangján. A kétorgonás tételek gerincét három szonáta adja: Gaetano Piazza, Baltasare Antonio Pfeyll és Bonaventura Terreni Sonata a due Organi című művei az egymással felelgető hangszerek korai, virtuóz formáját mutatják be.
A Zorkovsky-orgonán Soós Gábor a németalföldi billentyűs kultúra egyik legjelentősebb alakjának, Jan Pieterszoon Sweelincktől játszik két művet: egy virtuóz Toccatát és a mesteri Echo Fantasiát. Dietrich Buxtehude Canzonája az északnémet orgonaiskola gazdag örökségét idézi meg.
Johann Sebastian Bach két műve a hangverseny csúcspontjait jelenti: a két összehangolt orgonán megszólaló G-dúr trió és a BWV 973-as versenymű-átirata a barokk ellenpont és az olasz concerto ragyogó ötvözete.
Kiss Zsolt a Zorkovsky-orgonán Johann Kaspar Kerll és Johann Jakob Froberger műveit szólaltatja meg, amelyek az itáliai és német stílusok találkozását képviselik. Frescobaldi Toccata l’Elevatione című kompozíciója a liturgikus orgonazene egyik legmélyebb és legszebb alkotása, amely szintén Kiss Zsolt előadásában lesz majd hallható a Podkoniczky-orgonán.
A közreműködők
Soós Gábor orgonaművész a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen, végül az amszterdami Conservatorium van Amsterdamban szerzett diplomát. Több európai országban koncertezett, és számos nemzetközi mesterkurzuson vett részt, ahol a historikus előadásmód kiemelkedő képviselőitől tanulhatott. 2007 óta a győri Szent Imre Plébániatemplom orgonistája és a Collegium Musicum Jaurinense régizenei együttes tagja.
Kiss Zsolt Kapuváron született, és 8 évesen kezdett zongorázni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Lehotka Gábornál diplomázott. Jelenleg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium ének- és orgonatanára, valamint a pannonhalmi Szent Márton-bazilika karnagya. Rendszeres koncertező művész Magyarországon és külföldön egyaránt. 2026. május 24-én, Leó pápa előtt orgonálhatott a római Szent Péter-bazilikában.
Nem csak koncert – teljes barokk élmény
A hangversenyen túl a Főapátság Koncert PLUSZ programot kínál. A 17 órakor kezdődő Barokk kincsek elnevezésű, limitált létszámú programon Dejcsics Konrád OSB atya és Molnár Antal egyháztörténész vezeti végig a résztvevőket a Pannonhalmán őrzött barokk festmények, ötvöstárgyak és liturgikus textíliák világán – feltárva azt is, hogyan éltek, imádkoztak és gondolkodtak a 18. századi szerzetesek. A zene „láthatatlan oldala" is szóba kerül: az a lelkiség és gondolkodásmód, amely a korszak zenéjét ihlette, és amely ma is ott rejtőzik a hangokban. A közös felfedezést szendvicsvacsora zárja, mielőtt a hangverseny 19 órakor megkezdődne.
Jegyek és részvétel
Jegyek válthatók külön csak a könyvtári koncertre, vagy a teljes Koncert PLUSZ programra, amely a művészeti sétát és a hangversenyt is tartalmazza.
