Honfoglalás kori sírokat tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában, melyekből ezüst tarsolylemez, üvegköves aranygyűrű, aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszám, szablya, ezüst karperec, valamint pénzérmék is előkerültek.
A leletekről Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum osztályvezető régésze, a feltárás szakmai vezetője elmondta, hogy a régészeti szenzációnak számító honfoglalás kori sírokat Szabó Zsolt és Dömötör József régészasszisztensek, a kecskeméti múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel.
Kiemelte, hogy a 920-as, 930-as években elhunyt három előkelő férfi nyughelyeinek állapota és gazdagsága, az ott megtalált különleges tárgyak teszik rendkívüli fontosságúvá a leletegyüttest.
Az első sírban egy 17-18 éves korában elhunyt, különösen magas rangú harcost találtak a régészek. A vele együtt eltemetett tárgyak, eszközök között igazi különlegességnek számít egy ezüst tarsolylemez, mely az elit rangjelző tárgyának számított ebben a korban.
Ilyen leletből mindössze 29 ismert, ezért kiemelkedő fontosságú a hazai és kárpát-medencei régészet szempontjából is.
Bács-Kiskun vármegyében összesen négy darab ezüst tarsolylemez került elő, legutoljára 1974-ben Fülöpszálláson.
Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét, az állat többi részét a halotti tor alkalmával elfogyasztották. Az elhunyt a bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt. Szintén kiemelkedőnek számítanak az aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszámai is.
A második sír egy még fiatalabb, 15-16 évesen elhunyt harcost és értékes tárgyait rejtette, aki szintén magas rangú fegyveres volt.
A harmadik sírban nyugvó 30-35 éves férfi különlegessége pedig a jellegzetes 10. századi szablya, valamint itt is előkerültek pénzekkel gazdagon díszített lószerszámok és egy ezüst karperec is.
? Az utóbbi két sírban eltemetett férfiak valószínűleg az első harcos kíséretéhez, testőrségéhez tartozhattak.
A sírokból összességében 81 itáliai ezüstpénz, 3 íj, mintegy 30 nyílhegy és nagyjából 400 veret került elő.
Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének honfoglaláskoros régésze emlékeztetett, hogy a honfoglalás kora, az államalapítást megelőző kor Magyarország történelmének egy kiemelkedő időszaka.
Az első sírt nem fosztották ki, nem is bolygatták, így a leggazdagabb Tisza-vidéki temetkezések közé tartozik. A sírban bizonyos selyem, bőr és fa elemek olyan kiváló állapotban maradtak meg, hogy eredeti helyzetben, a talajjal együtt emelték ki a kutatók.
A férfiak halálának oka és körülményei nem ismertek, azonban különféle kísérletek kezdődtek a genetikai állományukat illetően. Az első eredmények azt mutatják, hogy valamilyen rokoni kapcsolat állt fenn az elhunytak között.
(Forrás, Fotó: MTI)
