Kezdőlap HAZÁNK Hazánk - Közélet

Kétpofára zabálja a parlagfüvet az aprócska bogár

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hallottak már a parlagfű olajosbogárról? Érdemes megjegyezni a nevét, mert ez mindössze 4-5 milliméteres aprócska lény sokat segíthet a gyomnövény elleni harcban. 

A NÉBIH növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója szerint a levéltetvek, levélbolhák, levélgombák nem jelentenek igazán hatékony biológiai megoldást. Jordán László abban bízik, hogy a parlagfű olajosbogár oda is eljut, ahová a hatósági ellenőrzés nem, így a gyomnövények eddig ismeretlen élőhelyeit is elérhetik. Szakértők szerint korábban a parlagfű olajosbogarakat mediterrán éghajlaton, a magyar határtól legalább 100 kilométerre élő fajként tartották nyilván. A déli országokban emiatt jobban ismerik, olasz kutatók adatai szerint akár harmadával is csökkenthetik a parlagfűpollen koncentrációját. Magyarországon tavaly észlelték először. 

A szakértők szerint néhány éven belül mesterségesen felszaporítva lehetne kihelyezni a bogarat. Jelenleg laboratóriumi körülmények között vizsgálják a fajt, jövőre pedig befejeződhet a vadon élő belföldi állományok felderítése. Előfordulását és életmódját az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete vizsgálja, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal pedig azt kutatja, hogy fogyaszt-e más növényeket is.

Az együttműködő intézmények képviselői hangsúlyozták, hogy a parlagfű az új módszerrel sem fog eltűnni, ám ha beválik, azzal csökkenhet a belföldi pollenterhelés.

A Wikipedia szerint növényvédelmi szempontból aggodalomra adhat okot, hogy az olajosbogár képes elfogyasztani a napraforgót és csicsókát is, melyek Európában termesztett növényekként gazdasági jelentőséggel bírnak. Laboratóriumi vizsgálatokból azonban kiderült, hogy a faj imágói táplálkozási és tojásrakási helyként is a parlagfűfajokat részesítik előnyben a termesztett fajokhoz képest, valamint a napraforgóra helyezett fiatal lárvák halálozási aránya olyan jelentős, hogy kijelenthető; a faj nem képes a napraforgón hatékonyan szaporodni. Szabadföldi vizsgálatok szerint azokon az európai területeken, ahol már megjelent a faj, bár egy helyen fellelhető volt napraforgóállományokban, sehol sem okozott kárt a táplálkozásával.

Kép forrása: wikimedia.org