A gönyűi postakocsi fogadóról is kérdezték a győri Lázárinfón Lázár János építési és közlekedési minisztert, a kérdező maga a gönyűi polgármester, Major Gábor volt. Egyelőre nincs biztató válasz, és a sok évtizede felújításra váró műemléki fogadó siralmas állapotban van.
Arról kérdezte Major Gábor, Gönyű polgármestere a szerdán Győrben tartott fórumon Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy remélhetnek-e valamiféle segítséget a legalább ötven éve rossz állapotban lévő, de most már itt ott beomlásnak is indult postakocsi fogadó megmentésére, mielőtt végleg menthetetlen lesz. Mint itt a térségben jól ismert, a csodás, barokk kapus fogadó Mária Terézia adománya volt, 1759-69 között, Fellner Jakab tervei alapján Esterházy Miklós nádor földjén. Korábban már többször írtunk róla, és arról, hogy a gönyűiek szíve mindig megdobban a postakocsi fogadó szó hallatán. Ám most már régóta vérzik miatta, tavaly januárban írtunk arról, hogy teteje beszakadt, omladozik. Kérdésünkre Major Gábor polgármester most hozzátette: sajnos a helyzet nem javult, sőt, alighanem romlott a kitartó havazás során.
Lázár János a fórumon azt mondta, hogy a támogatás kérdése nem egyszerű, mivel – amint Major Gábor szavaiból Lázár arról is tájákozódhatott Győrben –, magántulajdonban lévő épületegyüttesről beszélünk. Ezért azt tanácsolta, hogy a tulajdonos – akár az önkormányzattal közösen – forduljon majd a minisztériumhoz és tárgyaljanak a kérdésről.
Major Gábor az Oxygennek elmondta: mindenképpen megkeresi levélben a tulajdonost, és reméli, hogy élhetnek a lehetőséggel, ha már módja volt kérdést intézni a miniszterhez.
A tulajdonos egyébként több mint 20 éve nem más, mint az ismert, jómódú vállalkozó, Paár Attila, de hivatalosan nem a West Hungaria Bau (WHB), hanem az e célra alapított Gönyű Postakocsi Fogadó Kft.-é az ingatlan. Amikor megvette, szép kilátásai voltak, az ezredforduló után osztrák vállalkozók vásárolták volna meg, hogy másfél milliárd forintból exkluzív szállót, konferenciaközpontot, jachtkikötőt hozzanak létre. Az osztrákok visszaléptek, később a gazdaság válság söpörte el az újabb álmokat, de ha régebbre nyúlunk vissza, akkor a szocializmus jogviszonyai és a világkiállítás elmaradása is a megpecsélték már a Duna-parti barokk épületegyüttes sorsát.
Az 1760-as években épült, Európában egyedülálló szállóépület ma már szörnyű rossz állapotban van, néha állagmegóvási munkákat végeztek rajta. A balesetveszélyek elhárítására a kormányhivatal kötelezte a tulajdonost öt évvel ezelőtt, miután a Gönyűi Honismereti Egylet 2251 aláírást gyűjtött össze, hogy az örökségvédelmi hatóságot megkérhessék: állítsa meg a védett műemlék további romlását.
Egy tavalyelőtt közismertté vált forgatókönyv szerint a győri Széchenyi és a Semmelweis egyetem kapná adományba 18. századi, gönyűi postakocsi fogadót, de a műemléki védettségű fogadó mai tulajdonosa azt szerette volna, hogy addig is az önkormányzat vegye át adományba és gondozza. Gönyű egyhangúlag nemet mondott egy 2024. júniusi ülésén arra, hogy a tulajdonos szándéknyilatkozatának megfelelően átvegyék-e adományba a műemléki védettségű postakocsi fogadót arra az öt évre, amíg a tervek szerint az egyetemek tulajdonába kerülne.
Nem azért mondtak egyhangúlag nemet, mert már nem szeretik ugyanannyira a barokk épületegyüttest, hanem azért, mert ezzel elsősorban gondot vennének a nyakukba. Nem volt tisztázott, hogy a sok évtizedes elhanyagolásnak köszönhetően milyen állagmegóvási munkálatokat kell elvégezni és milyen ütemezés mellett, „így ezen vonatkozásban az önkormányzat költségei nem számolhatók” – állt a testületi ülés jegyzőkönyvében. De azt sem tudta az önkormányzat, hogy a szándéknyilatkozat szerinti két egyetem – a Semmelweis Egyetem és a SZE – pontosan mikor és pontosan milyen céllal kívánta volna ingyenesen átvenni az ingatlant, meg kívánta-e téríteni az önkormányzat számára annak adóterheit, valamint az állagmegóvásra és fenntartásra fordítandó igazolt költségeket. Milyen módon garantálták volna az önkormányzat számára az ingatlan átvételét, felújítását és hasznosítását, és egyáltalán: mennyi az ingatlan piaci értéke, amely után adót kellene fizetni.
A 3,3 hektáros területet egyébként 2023-ban háromfelé osztották, ebből 1 hektárt tesz ki maga a fogadó, ahol a vasúti közlekedés elindulása előtt a delizsánszok megálltak. A mögötte fekvő 2 hektár az üres kert, ahol Esterházy Miklós kastélya állt 1953-ig, itt a Gönyűi Postakocsi Fogadó Kft. fogna építésbe. A fogadó előtti teret az önkormányzat jelképesnek mondható – 4 és fél millió forintos összegért – vette meg, hogy pihenőtérré alakítsa.
(Kép: Oxygen Hírügynökség)
