A műsorfogyasztás felét a sorozatok, a filmek és a szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, de többet néztünk híreket is. Naponta átlagosan 133 db reklámfilmmel találkoztunk, ami időben 33 percnyi reklámnézést jelentett.
Étel, nyugtató, sör
A sugárzott reklámok napi átlagos száma a Covid első hulláma idején erősen visszaesett a korábbi évekhez képest, de egy évvel később már vissza is tért a korábbi trendekhez, meghaladva a járvány előtti értéket. 2022. április 1 – június 30. között naponta átlagosan 40 132 db szpot került adásba. Ez 1 953 db reklámmal kevesebbet jelent 2021 ugyanezen időszakához képest, viszont még mindig 12 908 db reklámmal többet, mint 2020-ban, közvetlenül a járvány kitörése után.
Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi, vagyis 133 db reklámot látott, ami 2 db reklámfilmmel, időt tekintve pedig 1 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, míg 2020-hoz képest 8 perces növekedést és 33-mal több megnézett reklámot jelentett. Emellett viszont a naponta elért nézők száma továbbra is csökken: 5,54 millió 200 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 321 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban. A teljes, össz-tévépiaci GRP értéke idén 872 ezer volt, ami 34,5 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor 179 ezerrel több, mint a jáványidőszak elején.
A termékosztályok között vezet az Élelmiszerkereskedelem, utána érkezik a Fájdalomcsillapító/nyugtató kategóriája, a harmadik helyen pedig a sörök állnak.
Aki tévézik, az sokat tévézik
Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,29 millióról 6,13 millióra mérséklődött, ugyanakkor aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 31 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 5 perccel több mint egy évvel korábban. Emellett jellemzően továbbra is a fatal 15-29 éves korosztály tévézik a legkevesebbet (egy fő naponta átlagosan 2 óra 21 percet), a 60 feletti pedig a legtöbbet (7 óra 19 percet). Iskolázottság szerint a diplomások tévéznek kevesebbet (1 perc híján 4 órát), a nemi eloszlás szerint pedig a nők vezetnek (4 óra 54 percet, ami körülbelül félórával több a férfiakhoz képest).
Még mindig élőben tévézünk
Hiába adott a technológia, az időeltolásos tévézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készüléken is jellemzően a sugárzással egy időben nézik a műsorokat az emberek. A rögzített műsorok későbbi visszanézésének aránya évek óta nem változott sokat.
Nem meglepő módon magasabb hírfogyasztást hozott a háború
A tévézésre szánt idő
• legnagyobb részét – 36,2% – az általános szórakoztató csatornák csoportja vitte, ők naponta átlagosan 4,6 millió nézőt értek el
• a sorozat csatornák a tévénézési idő 10%-át tették ki, ami 2,1 millió nézőt jelentett
• a sorozatokhoz hasonlóan teljesítettek a filmcsatornák is – 10,2%-al és 2,5 millió nézővel
• közel ugyanezt a számot tudták hozni a hírcsatornák is: a 9,1%-os közönségarány 1,6 százalékponttal magasabb a tavalyinál, a napi átlagos elérés pedig 2,24 millió fő (ez nem sokkal magasabb a tavalyi 2,23 millióhoz képest), emellett az elért nézők átlagosan 15 perccel több időt (körülbelül másfél órát) szántak a hírcsatornák műsoraira
• a gyerekcsatornák 4,6%-os közönségarány mellett 1,14 millió főt, a sportcsatornák pedig 4,7% mellett 1,42 millió főt értek el – mindkét szám valamivel alacsonyabb a tavalyinál, de mindkét műfaj esetében aki nézte a csatornákat, kicsit több időt is fordított rájuk
• az egyéb kategória (idetartoznak a videójátékok és a tévékhez csatlakoztatott eszközök, a SmartTV funkciók, de a streaming is) 1,5%-os növekedéssel összesen 14%-os közönségarányt hozott, amivel 4,66 millió nézőt ért el
A Nielsen megjegyzi, hogy az arányok és értékek nagyban eltolódhatnak egyes korosztályok vagy nemek esetében. Például a 18 év alattiaknál az egyéb kategória összesen már 37%-ot vitt el.
Forrás: Nielsen Közönségmérés.
