Tizedére zsugorodott az elmúlt években a kuvaszállomány hazánkban, amin még az sem segített, hogy 2017-ben hungarikummá nyilvánították a fajtát. A polgárőr és kuvaszőr program segít a fajtamegőrzésben és a népszerűsítésben, de ha az ősi tulajdonságaival és állóképességével akarjuk megmenteni a kuvaszt, mélyebbre kell ásni, és a tenyésztésénél kell elkezdeni a változtatást.
A kuvasz ősi magyar pásztorkutya-fajta, hungarikum, tenyésztése pedig kiemelten fontos feladat hazánkban, különös tekintettel arra, hogy mára a kihalás szélére sodródott. A nyolcvanas években, amikor a tenyésztése még vagy inkább újra csúcson járt, évente mintegy kétezer egyed látta meg a napvilágot. Ez a szám mostanra lecsökkent évi 160-200 közé a törzskönyvezett fajtaállományt figyelembe véve, vagyis a fajta súlyosan veszélyeztetett lett.
Ez a 2017-ben hungarikummá vált ősi magyar kutyafajta Árpád vezérrel érkezett a Kárpát-medencébe, a honfoglalók nyájainak védelmező pásztorkutyájaként. Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürke szarvasmarha-gulyákat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, Nürnbergtől Milánóig, de Morvaországba is eljutottak.
A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, az őrzésükre pedig fáradhatatlan, éber pásztorkutyák kellettek. A hajcsárok, vagyis a fegyveres marhakísérő pásztorok, a hajdúk a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is.
Így nagy a valószínűsége annak, hogy ezek az eladott példányok voltak az ősei a többi európai pásztorkutyafélének.
A kuvaszoknak nagy keletjük volt, hiszen ilyen kemény, kérlelhetetlen őrzőkutyákat akkor még nem ismertek Magyarországtól nyugatra. A kuvasz a magyar kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző, ősibb, mint a komondor.
A második világháború a kihalás szélére sodorta a katonák által fenyegetett portákon őrző-védő feladatot ellátó kutyafajtát, hisz a betolakodókra támadó kutyákat lőtték le először a fosztogatók. Ezért is kellett az 50-es években szinte a nulláról kezdeni, és komoly szakmai alapokra helyezni a kuvaszok tenyésztését.
A kuvaszőr és a polgárőr program arra is hivatott, hogy segítse a fajtamentést: a kiképzésre átadott kutyák a polgárőrök munkájának segítése mellett a hungarikumokat is népszerűsítik. A Polgárőrségnél minden évben pályázat útján választják ki azt az 5 egyesületet, amelyek alkalmasak arra, hogy a kutyákat felneveljék, kiképezzék, és a polgárőrség kötelékébe állítsák. A kutyákat a MEOESZ vásárolja meg megbízható tenyésztőktől, és ajánlja fel a Polgárőrségnek, az Agrárminisztérium kutyánként 300 ezer forinttal támogatja a programot.
Komplex megoldásra van szükség, ami a tenyésztésnél kezdődik, csak aztán jöhet a marketing: vagyis először legyenek olyanok a kuvaszok, ami elvárható tőlük, és utána adjuk el őket, akkor nem okoz majd csalódást a 100-180 ezer forintért megvásárolt kutya egészségi és egyéb állapota a tenyésztő szerint.
