Évről-évre változnak a trendek a hozzátáplálásban is. Páréve még szigorúan hat hónapos korban kellett kezdeni az ismerkedést azételekkel. Emlékszem, babapiskótát kellett reszelni az anyatejbe, így vezettükbe a glutént. Ma már ilyet sem csinálnak például!
Nézzük, mikor érdemes egyáltalán elkezdeni a hozzátáplálást!
Általánosan elfogadott, hogy akkor, amikor az adott gyermekneurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor utánvárható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgyalakul, például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni.Persze nagyon jó ilyenkor, ha esetleg hozzá tudunk jutni mástól anyatejhez, desajnos hazánkban a tejleadó állomások elég nehézkesen működnek. A legjobbtáplálék addig az anyatej, a tápszer csak “szükséges rossz” lehet orvosiszemmel. Viszont az is megfontolandó, hogy sokszor az anyukák felé olyanelvárás a szoptatás, hogy amikor nem boldogulnak, akkor akár a depresszióig iseljuthatnak, és valljuk be a környezet sem sokat segít azzal a folytonoskérdéssel, hogy „és rendesen szopik a baba?” Fontos tudatosítani az anyukákban,hogy a tápszer nem méreg, semmi nem történik, ha mégsem úgy jön össze aszoptatás, ahogy az anyukák nagy könyvében meg van írva! Attól, hogy valakitápszerrel eteti meg gyermekét, még nem rossz anya!
Négy hónapos kor előtt a védőnői és orvosi szakvéleményszerint egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyeslehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hat hónapos kor után pedig ahozzátáplálást már muszáj elkezdeni, mert az anyatej önmagában ebben a korbanmár nem elég, nem tartalmaz elég energiát, fehérjét, vasat, cinket,vitaminokat.
Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, aztgyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggelugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.Igazából ha ezt az egy dolgot tudja, akkor legtöbbször az alábbi feltételek isteljesülnek már, mert azokat is tudni szokták:
- hason fekve kezeivel fel tudja nyomni magát (kiegyenesített karokkal) és így nézelődik
- pürés ételeket nyelvével hátra tudja lökni és lenyeli
- eltűnik a “nyelvkilökő reflex”: azaz ha valamit az ajkai közé rakunk, nyelvével kilöki azt
- kezével szájához emel, játékokat nyalogat, kóstol
- vágyakozik az ételre (kinyitja a száját, előre hajol) vagy jóllakottság jeleit mutatja (hátradől, elfordul)
Ha rágja az ökleit, vagy éjszaka újból felébred és extraszopit szeretne, az is jele LEHET annak, hogy időszerű lehet a hozzátáplálás -de fontos, hogy ezek a jelek nem igazán mérvadóak és legtöbbször egyéb okokmiatt fordulnak elő, hozzátáplálás esedékességétől teljesen függetlenül.
Nagyobb, puhább ételdarabokat 8-10 hónapos korban a gyermeksaját kezével megfoghat, rágicsálhat: jó megoldás, ha akkorára vágjuk azételdarabokat, amekkora a gyermek ujja, erre a célre kiváló étel a banán,avokádó is.
Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adásajavasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ezazért fontos, mert ha egy időben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhánynap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani,melyik ételt okozza. Ezért fontos, hogy mindig 3-5 napos folyamatos adás utánvezessünk be az újabb ételeket.
Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdagételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a májis sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse,csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. Gabonafélék alatt főként arizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de másgabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű istöbbfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépetvesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, deváltozatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket agabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetbenszoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban napontakb. 5-6 evőkanállal megegyen naponta.
De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálástkezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás példáulezt részesíti kissé előnyben. De gyakorlatilag bármit, bármikor ehet a gyermek:krumpli, édesburgonya, répa, körte, brokkoli, tojás.
Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akármár 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül alegjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnybenrészesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kaphatógabonaporok használata. Hogy mennyi glutént kaphat a gyermek, arra nincsajánlás, nincs tiltás, ésszerű keretek között kell mozogni, azaz 7 hónaposan neegyen meg napi 2 szelet kenyeret vagy egy rakat babakekszet.
12 hónaposnál fiatalabb gyermeknek ne adjunk:
- tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). 1-3 éves kor között is max napi fél liter tehéntej ivása javasolt!
- kecsketejet, növényi tejet (rizstej, rizsital, szója, kókusz, stb, ez alól csak a ritkán használatos szójaalapú tápszer lehet kivétel – a rizstej a magasabb arzéntartalom miatt kerülendő gyermekeknél legalább néhány éves korig
- mézet semmilyen formában, jól megsütött süteményben sem (kórokozó spórája lehet benne, ami ilyen korban halálos betegséget, botulizmust okozhat)
- édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet, az orvosok nem javasolják.
- mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő
- ne adjon gyermekének kemény, kerek, félrenyelhető ételeket, mint például magvakat egészben
