Május elseje 1890 óta a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja a világon szinte mindenhol.
Eredetileg azért kezdték ünnepelni, mert ekkor emlékeztek meg azokról a meggyilkolt munkásokról, akik a rendőrségi intézkedés közben vesztették életüket egy 1886-os chicagói munkássztrájkban. A szakszervezetek a nyolcórás munkaidő bevezetésért szerveztek megmozdulást, amelynek negyedik napján a tüntetők közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak az emberekre.
Pár évvel később, 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése), amelyen úgy határoztak, hogy chicagói demonstráció kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért ott, ahol az még nem történt meg. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt.
Május elseje a múlt században vált a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé, különösen az egykori Szovjetunióban. Később a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, melyet látványos felvonulásokkal, majálisokkal ünnepeltek.
A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg. A világ országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap, írja az alon.hu.
