A melegkiütés tünetei magas páratartalom és/vagy erős izzadás hatására jelentkeznek, és amiatt alakulnak ki, mert a verejtékmirigyek eltömődnek. A napallergiának azonban semmi köze az izzadáshoz, hanem – ahogy a neve is mutatja –, a napfényre történő allergiás reakcióról van szó. A melegkiütést sok-sok pici, a bőrből kitüremkedő, víztiszta, átlátszó hólyagocskák jellemzik, amik 1-2 nap alatt elmúlnak – feltéve, ha nem izzadunk folyamatosan. A melegkiütés okozta hólyagok ritkán pirosodnak csak be, amikor hosszabb időn keresztül nem éri levegő az adott területet. Ezzel szemben a napallergiát jelző kiütések pirosak.
A melegkiütés jeleitől könnyen megszabadulhatsz, ha ha hűsítő zuhanyt alkalmazol, jól szellőző ruhát viselsz, bepúderezed a hajlataidat, a hónaljadat, a dekoltázsodat, a hátadat – vagyis azokat a területeket, ahol fokozottan izzadunk –, és igyekszel légkondis, hűtött helyiségben tartózkodni. A napallergia okozta bőrtünetek ezzel szemben nem múlnak el ilyen hamar, és nem is a hajlatokban jönnek elő.
Ha napallergiád van, akkor a bőröd napnak kitett területein piros foltok jelennek meg, de az sem kizárt, hogy olyan részeken is kiütéseid lesznek, amiket ruha fed. Ezek a foltok viszketnek és fájdalmasak is lehetnek. A napallergiát – a melegkiütéssel ellentétben – nem csak bőrtünetek jelzik: fejfájás, hányinger, hányás és szédülés is jelentkezhet.
Súlyosabb esetben anafilaxiás sokk is felléphet, ami akkor fordulhat elő, ha nagyobb bőrfelületet hosszabb ideig ér napsugárzás. Ha anafilaxiás sokk jeleit tapasztaljuk, azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis életveszélyes lehet, ha nem kapunk időben megfelelő kezelést. A napallergia okozta anafilaxiás sokk azonban ritka, ugyanis a legtöbben már a súlyos allergiás reakció előtt érzékelik a napallergia enyhébb tüneteit, és megelőző lépéseket tesznek.
