Az 54 évig tartó maratoni futás története
Ismerjük meg a világ leglassabb, 54 év, 8 hónap, 6 nap, 5 óra, 32 perc és 20,3 másodperc alatt lefutott maratonjának történetét.
Egy japán olimpikon, Kanakuri Sizo azzal a céllal indult neki több mint száz éve, hogy részt vegyen élete első olimpiáján, a vége viszont egy megdönthetetlen negatív rekord lett.
Első olimpia
A történet 1911-ben, bő fél évvel az 1912-es stockholmi olimpia előtt kezdődik, amikor az olimpiák története során először képviselhette majd Japánt két sportoló: a maratonfutó Kanakuri, illetve a sprinter Misima Jahikó.
A 3 hetes oda úton Kanakuri, hogy formában maradjon minden egyes állomáson futóedzéseket tartott várakozás helyett. Mire Svédországba értek, Kanakuri eléggé meggyötört állapotban volt.
Elájult, hazament
A folyadékpótlás hiányától és a melegtől teljesen kikészült, és futás közben elájult. Egy svéd családnál tért magához, ők ápolgatták. Kanakuri gyorsan rájött, hogy a verseny közben dőlt ki. Annyira szégyellte magát, hogy inkább összecsomagolt, és egy szó nélkül hazautazott. A svéd szervezők hiába keresték a japán indulót, nem akadtak a nyomára, így hivatalosan eltűnt személyként kezelték.
A 54 éves maraton
Egy svéd sportújságíró, Oscar Söderlund pontot akart tenni Kanakuri történetének végére, úgy döntött, hogy megkeresi az eltűnt futót, akit pár évvel később furcsa felajánlással kínált meg a svéd állami tévé: menjen vissza Stockholmba, és ha van kedve, fejezze be az 1912-ben elkezdett maratont. Nem tudta, hogy híres eltűntként tartják számon. Kanakuri igent mondott, Stockholmba utazott, hogy áthaladjon a célvonalon 54 év, 8 hónap, 6 nap, 5 óra, 32 perc és 20,3 másodperccel az után, hogy az olimpián elkezdte a versenyt.
Alakja és története sokak érdeklődését felkeltette Svédországban, ahol csak „a japán, aki eltűnt” néven emlegették.
„Hosszú verseny volt. Út közben megházasodtam, lett hat gyerekem és tíz unokám”
– mondta Kanakuri a maratoni hosszúságú maratonról.
Kanakuri 1983-ban, 92 évesen halt meg. 2004 óta az ő nevét viseli a Tokió–Hakone verseny győztesének járó kupa, a japán futótársadalomért végzett munkájának pedig múzeum állít emléket.
