2026. szeptember 21-én az Alkotmánybíróság a budaörsi önkormányzat 2025. áprilisi kérelmére alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a korábbi nemzetgazdasági miniszteri rendelet 1. mellékletének 481. sorát, amely Budaörs Város számára 2025-ben 6,1 milliárd forint befizetési kötelezettséget írt elő szolidaritási hozzájárulás címén – olvasható Pintér Bence közleményében.
A polgármester a közgyűlésen is elmondott szövege így folytatódik:
Precedensértékű döntésről beszélünk, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere alaptörvény-ellenes, ugyanis nem felel meg a tisztességes eljárás alkotmányos követelményeinek.
2026 júliusában hasonló érveléssel nyújtottam be közgyűlési felhatalmazással alkotmányjogi panaszt a Győrnek szolidaritási hozzájárulás címén 13,1 milliárd forint befizetési kötelezettséget előíró 49/2025-ös nemzetgazdasági miniszteri rendelet 1. mellékletének 298. sora ellen.
A két ügy az Alkotmánybíróság által a budaörsi esetben relevánsnak ítélt tények tekintetében teljesen megegyezik, éppen ezért – több jogász véleményét is kikérve – nem légbőlkapott optimizmus azt állítanom, hogy jó eséllyel a mi alkotmányjogi panaszunknak is helyt adhat majd az Alkotmánybíróság.
Ez röviden és tömören annyit jelent, hogy még az előző kormány által, Győrtől 2026-ban elvonni szándékozott 13,1 milliárd forintot – amely elvonásról egyébként ez a közgyűlés szégyenteljes módon még a választások előtt azt állította, hogy a város stratégiai érdeke, majd a választások után sem vonta vissza, hiába indítványoztam – tehát ezt a 13,1 milliárd forintot jó eséllyel vissza fogjuk szerezni Győrnek.
13,1 milliárd forint komoly összeg, különösen akkor, ha jövőre a Kormány beváltja az ígéretét, és csökkent az önkormányzatok pénzügyi terhein, az állami elvonáson – ez ügyben egyébként a következő héten is lesz egyeztetésem polgármester kollégák társaságában, ezúttal dr. Lőrincz Viktória miniszter asszonnyal. Tehát ha a Kormány beváltja az ígéretét és csökkenti az elvonást, nemcsak alaptörvény-konformmá alakítja, akkor az azt jelenti, hogy ezt a 13,1 milliárd forintot nem az alapvető működésre, hanem fejlesztésre és pénzügyi tartalékképzésre költhetjük majd.
Hiába volt vitánk Kármán pénzügyminiszter úrral arról, hogy Győrnek 2026-ban több pénzre van-e szüksége vagy nem, egy részét vissza kell-e kapnia a szolidaritási hozzájárulásnak vagy nem; ez a vitánk zárójelbe kerülhet, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az összes pénzt vissza kell utalni Győrnek. Mivel a budaörsi döntési helyzet analóg a győrivel, talán alappal bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság gyorsabban határoz majd a kérdésünkben.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ha és amennyiben és amikor ezt a pénzt visszaszerezzük, akkor nagyon komoly felelősség hárul majd a győri közgyűlésre, erre a testületre.
Azok a közpénzkezelési gyakorlatok, amiket sajnos ebben az önkormányzati ciklusban is tapasztaltunk, még idén is, pár hónappal ezelőtt, azok nem folytathatók.
Ha az állam visszautalja Győrnek az elvont 13,1 milliárd forintot, akkor abból nem értelmetlen AI-dokumentumokat, romokat vagy egyesek politikai szolgálatait kell megvásárolni fiktív jogcímeken, hanem vissza kell tölteni a város kiürült pénzügyi tartalékát és végre kell hajtani a Zechmeister-tervet.
Ha megjön a pénz – reméljük, hogy minél előbb – akkor javaslatokkal fogok érkezni a felhasználására. Fel kell újítani az EESZI Kálóczy téri épületét, fák százait kell elültetnünk, pénzt kell tennünk a lakáskasszába, hogy felpörgessük a lakásfelújításokat, és végre megfizethető fedél legyen a győri rászorulók feje fölött, továbbá fel kell újítani több tucat kilométernyi utat közművezetékkel együtt.
Mindezek sikeres megvalósításához még két alapvető fontosságú, előzetes döntésre van szükség, amelyek meghozatala már önmagában is érték: az egyik az új vagyonrendelet, a másik pedig az új lakásrendelet.
A vagyonrendelet lényegi tartalmáról lassan 2 éve vitatkozunk, ez pedig az, hogy a polgármester beleláthat-e az önkormányzati cégek működésébe, vagy nem. Szeretném és szerintem az egész város szeretné, ha a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott joga lenne az, hogy lássa, mi történik a város cégeinél a közpénzzel; és ezzel végre végleg pontot tehetnénk erre a méltatlan vitára, aminek el sem kellett volna kezdődnie.
A lényegről régóta folyik a diskurzus, a pontos normaszöveg átolvasására pedig a közgyűlésnek egy hete volt, ennek ellenére most nem támogatja a többség. Bízom benne, hogy a következő közgyűlésen ezt rendezni tudjuk.
Hasonlóan a lakásrendelethez, ami szintén érkezik a következő közgyűlésre, utolsó simításoknál tart a polgármesteri hivatal. Az a rendelet célja, hogy a győri önkormányzati lakásrendszer végre igazságos legyen, és az lakhasson kedvezményes önkormányzati bérlakásban, aki rászorul. Ez alapozza meg azt, hogy most, amikor kevesebb, és majd, amikor több pénz lesz lakásfelújításra, akkor is a lehető legtöbb rászorulónak tudjunk segíteni.
Lassan belépünk az önkormányzati ciklus harmadik évébe, az elmúlt két év mérlegét a következő közgyűlésen vonom majd meg. Ami biztos, hogy a ciklus eddigi részében, főként az állami elvonások keltette szűkös pénzügyi mozgástér miatt sok fontos fejlesztés váratott magára Győrben. Őszintén bízom abban, hogy a ciklus maradék része már nem arról fog szólni, hogy hogyan lehet kevés pénzből egyensúlyozni, túlélni, hanem inkább arról, hogy hogyan lehet a működésre és fejlesztésre is elégséges forrásból előre lépni.
Egészen idáig ezen dolgoztunk, ezért küzdöttünk, hogy a város pénzügyi és politikai mozgásterét tágítsuk; most ez eljöhet, és ebben kérem a közgyűlés szükséges támogatását.
(Fotó: Pintér Bence)
