A közleményt változtatás nélkül közöljük.
A száj- és körömfájás járvány megfékezése Magyarországon főként állami hatáskör, elsősorban a hatóságok és az állatorvosok feladata. Felelős polgármesterként azonban feladatomnak érzem, hogy tájékoztassam a győri polgárokat a térségben kirobbant járvány alakulásáról.
Volt már ilyen járvány Magyarországon, az idősebbek még emlékezhetnek is rá. A ‘70-es években kétségtelenül más járványkezelési eljárást, elveket követtek; azok azonban a jelenlegi gazdasági viszonyok között – másfajta állatállomány, szigorúbb egészségvédelmi szabályozások – kevésbé követhetők. Nehéz a helyzet, mert a ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos betegség, amely leginkább a hasított körmű állatokat, főként a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket, bivalyokat, vadon élő kérődzőket érinti. Tovább tetézi a helyzetet, hogy a vírus lappangási ideje szarvasmarha és sertés esetében 14 nap; juh, kecske és egyéb fogékony állat esetében 21 nap is lehet.
Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a járvány több térségi állattartó, gazdálkodó, agráriumban dolgozó honfitársunknak komoly gazdasági, érzelmi károkat okoz; adott esetben felforgatja az életét – bízom benne, hogy nehézségeikkel arányos kártalanításban részesülnek. Aki teheti, kérem, fejezze ki irányukba szolidaritását.
A száj- és körömfájás vírus azonban nem kizárólag őket érinti, a járvány a teljes magyar mezőgazdaságot veszélyezteti, melyen keresztül minden magyar embert érint; ha máshogy nem, akkor az élelmiszerárak esetleges kedvezőtlen alakulásán keresztül. Tehát nem a kevesek problémájáról van szó.
Magyarországon 2025-ben térségünkben jelent meg először a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nébih laboratóriuma azonosította egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarhát tartottak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Azóta, sajnos, több környékbeli telepen megjelent a betegség.
A győri állatkert helyzete
Az állategészségügyi hatóság határozata alapján, Győr vármegyében minden, fogékony állatfajt tartó turisztikai hely, főként az állatkertek és vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatóak. A Xantus János Állatkert rengeteg, a betegségre fogékony állatot tart, közülük több kihalás szélén álló fajhoz tartozik. Az állatkert ezért egyelőre zárva tart.
Dr. Andréka György igazgató úr jelezte, hogy az állatkertnek a kieső látogatók miatt támogatásra van szüksége. Az állatkert és az önkormányzat közötti finanszírozási megállapodás keretében a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztálya egyelőre biztosítani tudja az szükséges többlettámogatást. Amennyiben további, már közgyűlési döntést igénylő mértékű segítségre lenne szüksége az állatkertnek, a témában a többségi Fidesz-frakcióval kialakított konszenzus okán ezt is biztosítani tudjuk.
Az állatkert vezetése és dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az állatkertet érintse a járvány; köszönöm a munkájukat.
Főállatorvosi levél
A napokban levelet kaptam dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvostól.
Mivel a ragadós száj- és körömfájás betegség továbbterjedésének megakadályozásában kulcsfontosságú az állattartók együttműködése és a járványvédelmi szabályok pontos betartása, főállatorvos úr a közreműködésemet kérte a járványügyi tájékoztatásban.
Zárásként, főállatorvos úr térségi vonatkozású intézkedéseit közlöm az alábbiakban.
[1] Valamennyi korlátozás alá eső területre:
– tilos a fogékony állatok beszállítása;
– tilos a fogékony állatok ezen területekről harmadik országokba, más tagállamba bármilyen célra történő kiszállítása.
[2] A kitörések 10 kilométeres körzetében, a kisbajcsi kitörés következtében tehát Győr jelentős részén:
– a háztáji sertésállományok és egyéb fogékony fajok házi vágása javasolt a járvány terjedésének megelőzése érdekében. Ezt az illetékes járási hivatalban be kell jelenteni, ugyanis a hatóság a vírus kimutatására mintát vesz.
– ahol az állatok házi vágása nem végezhető el, a levágásukat Magyarországon található, arra kijelölt vágóhídon lehet elvégeztetni. Az állatok kijelölt vágóhídra történő szállítása előtt azokból a szállítást megelőző 48 órában mintát kell venni. A szállítás csak a vizsgálatok kedvező eredményének kézhezvétele után történhet meg.
– az állatok tulajdonosai a még nem vágásérett illetve nem vágási céllal tartott sertések levágatása esetén az állatok piaci értéke mértékéig kártalanításra jogosultak.
– a kitörések 10 kilométeres körzetében a fogékony állatok esetében az állatokat legalább 2025. április 7-ig zártan kell tartani, azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki, etetésüket és itatásukat is zárt körülmények között kell végezni.
– a megfigyelési körzetből származó állatok friss húsa a kijelölt vágóhídról nem szállítható ki más tagállamba vagy harmadik országba. A megfigyelési körzetből származó állatok friss húsa a kijelölt vágóhídról kizárólag kockázatcsökkentő kezelést végző húskészítmény-előállító létesítménybe kerülhet tovább. A friss hús szállítása során a nyomon követést biztosítani kell, továbbá a friss húst a 687/2020/EU rendelet IX. mellékletében előírtak szerint kell jelölni.
[3] Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területén, a kitörések 10 kilométeres körzetén kívül:
– fogékony állatfajok kizárólag azonnali vágásra szállíthatóak ki, kizárólag Magyarországon található, arra kijelölt vágóhídra. A kijelölt vágóhídra szállított állatokból vért kell venni. A vérvételt a vágóhídon kell elvégezni.
– az innen származó állatokból előállított friss hús a kijelölt vágóhídról nem szállítható ki más tagállamba vagy harmadik országba.
– fogékony állatok ezen területen belüli technológiai mozgatása engedélyezett.
– minden fogékony állatfaj esetében legalább 2025. április 9-ig legeltetési tilalmat kell elrendelni.
– a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése tilos.
– a sperma, petesejt és embrió gyűjtése a fogékony fajokhoz tartozó állatokból tilos.
– a fogékony fajokhoz tartozó állatokból kizárólag a 2025. február 20. előtt gyűjtött sperma, petesejt és embrió szállítható ki.
– a fogékony fajokhoz tartozó állatok mozgó mesterséges megtermékenyítése és természetes fedeztetése tilos.
[4] Magyarország teljes területén:
– tilos minden fogékony állatfajt bemutató vásár, bemutató, rendezvény megtartása 2025. április 22-ig.
A betegség ellen ugyan rendelkezésre állnak vakcinák, azonban jelenleg tilos a vakcinázás. Ennek oka, hogy a vakcinák nem adnak teljes körű védelmet, csak a tüneteket enyhítik, illetve a vírusürítés mértékét csökkentik. A vakcinázott állatok így tartós, a megfertőződést kizáró védettséget nem szereznek, ugyanakkor megfertőződve jellegzetes tünetek megjelenése nélkül is terjeszthetik a vírust.
A vakcinázás emiatt csak kivételes esetben, az országos főállatorvos engedélyével használható arra a célra, hogy egy fertőződött állományban annak felszámolása során a betegség továbbterjedésének kockázatát csökkentse addig, amíg minden állat leölésre nem kerül.
A betegség továbbterjedésének megelőzése érdekében így kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást és állategészségügyi szabályt, kiemelten az alábbiakat:
– csak olyan személy lépjen be az állatok tartási helyére, akinek a jelenléte valamilyen okból ott nélkülözhetetlen.
– az állattartó telepre behajtó minden járművet alaposan fertőtlenítsenek. Viseljenek mindig tiszta munkaruhát, lábbelit ha az állataik közelébe mennek. • Tisztítsák rendszeresen az állatgondozáshoz használt eszközöket, szerszámokat, munkagépeket, és ne adják kölcsön azokat más állattartónak.
– ne engedjenek más állattartó telepekről takarmányt, almot vagy szerszámokat áthozni.
– az állattartó telepet megfelelően kerítsék körül, hogy az állatok vadon élő fogékony állatokkal való közvetlen érintkezését megakadályozzák.
– azonnal értesítsék az állatorvost, ha állományukban betegség jeleit vagy elhullást tapasztalnak.
Pintér Bence
Győr Megyei Jogú Város Polgármestere
