A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottsága nemrég a győri Széchenyi István Egyetem két oktatóját is elismerésben részesítette: dr. Nogel Mónika, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tudományos igazgatója az Év Kutatója 2025 díjban részesült, Macher Gergely Zoltán, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék egyetemi tanársegédje pedig Kiemelkedő Ifjú Kutató 2025 kitüntetést vehetett át.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara tavaly ünnepelte a győri jogászképzés megalapításának harmincéves évfordulóját. Az intézmény fennállása során számos szakembert segített hozzá sikeres szakmai pályához, akik oktatóként, kutatóként tértek vissza alma materükbe. Hasonló karrierutat választott dr. Nogel Mónika is, aki diplomaszerzését követően előbb a Kriminológiai és Kriminalisztika Központ külsős kutatójaként, majd 2018-tól a Bűnügyi Tudományok Tanszék tudományos segédmunkatársaként dolgozott. Doktori fokozatszerzése után előbb adjunktusi, majd docensi címet szerzett, tavaly óta pedig a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék tudományos főmunkatársa, valamint a kar által gondozott Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tudományos igazgatója.
A szakember évtizedes tudományos munkáját nemrég az MTA Veszprémi Területi Bizottsága is elismerte: hazai és nemzetközi kutatói teljesítményének, publikációs eredményeinek, illetve az akadémiai közösségben vállalt szakmai szerepvállalásának köszönhetően az Év Kutatója 2025 díjban részesítették. A bizottság legmagasabb presztízsű kitüntetését 1998 óta adományozzák olyan 45 év alatti kutatóknak, akik kiemelkednek a társadalom-, a természet- vagy az élettudomány területén. Dr. Nogel Mónika az első kategóriában bizonyult a régió legjobbjának a szakértői bizonyítás minőségbiztosítási kérdéskörére és az igazságügyi genetikára fókuszáló kutatásai révén.
„Az igazságügyi genetika egy hagyományos, mégis sokrétű szakértői terület. Ahogy mélyebben beleástam magam a témába, elkezdtem nemcsak a bűnügyi oldallal, hanem a genetika egyéb jogi aspektusaival is foglalkozni. Minden olyan kérdés érdekel, ami a jog, az etika és a genetika metszéspontjában található, erre összpontosítom tudományos tevékenységemet is” – árulta el. Hozzáfűzte: posztdoktori kutatásában a génszerkesztés humánsejteken végrehajtott alkalmazását, annak jogi és etikai vetületét vizsgálja, ami jelenleg Magyarországon teljesen egyedülálló projekt. A tudományos igazgató nemcsak a kutatásban és a doktori képzésben, hanem a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék oktatói munkájában is szerepet vállal: az egyetem szeptemberben újonnan induló kriminológia mesterszakán is tart majd kurzusokat.
A Széchenyi-egyetem stratégiai fontosságú témaként kezeli a fenntarthatóságot: Magyarországon elsőként indított „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” mesterszakot. A képzésért felelős Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék nem csak ezzel a kérdéssel foglalkozik; Macher Gergely Zoltán egyetemi tanársegéd például az azbeszt környezetre és emberre gyakorolt hatásait kutatja. Tudományos tevékenységét már korábban is elismerték, tavaly a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriájának oklevelét vehette át a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől.
A fiatal szakember a napokban újabb kitüntetésben részesült: az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Kiemelkedő Ifjú Kutató díját nyerte el. Az elismerésben azon 30 év alatti kutatók részesülhetnek, akik a műszaki vagy a természettudományok területén jelentős eredményeket értek el. „Régóta foglalkozom az azbesztcement vízminőségre gyakorolt káros hatásaival és azzal, hogy a felszabaduló másodlagos nehézfém-szennyezettség milyen növényi változásokat okozhat. Kutatásaim során az azbeszt potenciális terjedési útvonalait, valamint azok környezeti és egészségügyi következményeit is elemzem” – részletezte Macher Gergely Zoltán. Az egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza kifejtette: az azbeszt magyarországi kontextusban érzékeny témának tekinthető, és a rendelkezésre álló kutatások száma, valamint a társadalmi tájékozottság mértéke is korlátozott.
„Az azbeszt veszélyeiről a mosonmagyaróvári Nyugdíjas Egyetemen is előadtam az idősebb korosztálynak, akiket fontos megszólítani, hiszen sokukat érinti a probléma – mondta el. – Emellett egy egyetemek közötti kutatócsoportban is dolgozunk azon, hogy városi szinten hogyan lehetne kivezetni az azbesztszármazékokat. Keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel minimalizálhatjuk ezt a veszélyforrást, mert 2032-re az Európai Unió vállalása a teljes azbesztmentesség. A következő években fontos lenne egy országos stratégia kialakítása, benne egy környezetjavító intézkedési csomaggal – így jövőbeni munkám egyik fókuszában ez a törekvés áll.”
(Fotó, forrás: SZE)
