A tavalyihoz képest hazánkban drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma: 91,4 ezren felvételiznek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint múlt évben. Ráadásul nem csak a 2019-es adatokhoz képest tekinthető markánsnak a zuhanás: 2001 óta soha nem volt ennyire kevés a jelentkező. Vagyis a hazai felsőoktatásban lévő diákok hiánya ez évben bizonyos szektorokban markánsan érezhető lesz. Az okok számtalan helyen keresendők.
A magyarok felének van olyan ismerőse, aki elhagyta az országot; a fiatalok, nagyvárosiak, magasabb képzettségűek ismeretségi körében több kivándorló van. A végzettségi szinttel nő azoknak az aránya, akik ismernek kivándorlókat: a legfeljebb 8 általánost végzettek között 40%, a diplomásoknál 63% ez az arány.
A kivándorlás legfájdalmasabb következménye, hogy éppen az a korosztály megy el Magyarországról, mely egyrészt adót és járulékot fizetne majd, másrészt potenciálisan gyermeket vállaló réteg lesz, hozzájárulhatnának a demográfiai helyzet javulásához.
Ehelyett egy megállíthatatlan elvándorlás mutatkozik részben dolgozni részben tanulni külföldre. Persze a világ is sokat változott az elmúlt húsz év alatt. Amiben az idősebb korosztály szocializálódott az már kevésbé igaz a fiataloknak. Azok esetében, akik tanulni indultak el a világban, fennáll az a veszély, hogy fiatal diplomásként, nyelveket beszélve, magas szaktudással a hátuk mögött, már nem szeretnének egy alacsony bér miatt rosszabb életszínvonalba visszacsöppenni.
Az elvándorlás összetétele alapján a folyamat nem csak Magyarország jelenét, hanem jövőjét is komolyan veszélyezteti – olvasható számos demogáfiai kutatásban. Ráadásul a külföldre vándorlók több szakmában is komoly munkaerőhiányt okoznak itthon.
