A büdös bogarak, vagy más néven büdös pankák, poloskák elterjedése rettentő zavaró, bosszantó hazánkban is!
Az idegenhonos poloskák közül Magyarországon leggyakrabban a jól ismert „barnákkal”, becsületes nevükön az ázsiai márványospoloskákkal találkozhatunk, illetve sokaknak ismerősek lehetnek a „zöldek”, tehát a vándorpoloskák is – hazánkban az említett két faj közül jelen pillanatban a ,,barnák" okozzák a komolyabb problémákat. A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább 2 hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon.
Mivel ez az időjárás elmaradt az elmúlt években, így a márványospoloskák az őshazájukéhoz jobban hasonlító klímát szokhattak meg – ez az oka annak, hogy még télen is találkozhattunk a házak falán mászó egyedekkel is. A városi környezet is hozzásegítette őket ahhoz, hogy elterjedjenek, hiszen több fokkal is melegebbek lehetnek a környező településeknél, ami szintén kedvező számukra.
Ami a táplálkozásukat illeti, nem válogatós fajta egyáltalán, azt azonban meg lehet állapítani, hogy az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb almakártevők. Magyarországon szerencsére nem ennyire súlyos a helyzet, ám lehetséges, hogy a későbbiekben a faj jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sőt, bizony a kiskertekben a vándorpoloskáéhoz hasonló károkat tudnak okozni, – különösen ott, ahol paradicsomot, paprikát és uborkát termesztenek – azonban jó hírrel szolgálhat, hogy viszonylag könnyen felvehetjük a harcot ellenük a növények levelének fonákján található tojáscsomók eltávolításával és elpusztításával.
Vannak, akik a zöld vándorpoloskák, a márványospoloskák, valamint ezek lárvái ellen is pár szál gabonával védekeznek: a lényeg csak az, hogy a kert egész területén legyen pár szál gabona és időnként vessük újra, mert csak a tejes érésben lévő szemek vonzzák a poloskákat. A gabonát az év bármely szakában el lehet vetni, de az agusztusban vetett növényeknek már nem igazán lesz kalászuk. A mezőgazdaságban egyébként leginkább a széles hatásspektrumú növényvédő szereket vetik be ellenük. Specifikus védelem egyelőre nem létezik még a faj ellen, azonban több irányba is vannak már kutatások, hogy mivel is lehetne őket megfogni. A magas cukortartalmú, húsos terméseket kedvelik a legjobban – ez pedig megmagyarázza, hogy miért szeretik annyira az almát és a lédús zöldségeket. Ha kertünkben ilyen növényeket is termesztünk, akkor jobb, ha felkészülünk arra, hogy nemcsak az otthonunkat lephetik majd el, hanem bizony a veteményest is. Könnyen rájöhetünk arra, hogy bizony ezek a rovarok okozták a kárt a termésben, hiszen szívogatásuk során emésztőnedveket fecskendeznek be, amik aztán barna, elhalásos foltokat hoznak létre a termésen.
A szakemberek gőzerővel dolgoznak a kártevők ellen, de még igazán hatásos mód nincs. A tudomány azonban folyton fejlődik, így van remény, hogy hamarosan megtalálják az ellenszert.
