Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete folytatja az azbeszttel szennyezett kőzúzalékokkal kapcsolatos vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A szervezet szakemberei az ausztriai bányákból származó szerpentinit zúzottkő nyomon követése során több győri útszakaszon is azonosítottak olyan aszfaltburkolatokat, amelyekben szerpentinit zúzottkövet használtak kővázként.
Az érintett helyszínek:
- a Tatai út–Hecsei út körforgalom, a csatlakozó forgalmi ágakkal együtt;
- a Hecsei út Tatai út és a 81-es számú főút közötti szakasza;
- a Hecsei út Hűtőházi út és Audi Hungária út közötti szakasza;
- az Ipar út ETO Park ki- és bejáratának környezete;
- a Mártírok útja Lidl áruháznál található csomópontja;
- a Puskás Tivadar út Ipar út és Toldi utca közötti szakasza;
- az Erfurti út Fehérvári út és Szőnyi Márton utca közötti szakasza;
- a Szent Imre út Magyar út és Szigethy Attila út közötti szakasza;
- a Szigethy Attila út Bartók Béla úti csomópontja;
- a Szigethy Attila út Baross Gábor út és Zrínyi út közötti szakasza;
- a Bartók Béla út Szigethy Attila út és Álmos utca közötti szakasza;
- az Árpád út Czuczor Gergely utca és Teleki László út közötti szakasza;
- a Czuczor Gergely utca zsákutcai szakaszának egyes részei.
Miért valószínűsíthető az azbesztszennyezés?
Az azonosítás során nem történt mintavétel, mivel az aszfaltburkolatban a szabad kőszemcsék közvetlenül nem hozzáférhetők. Közeli szemrevételezéssel ugyanakkor felismerhetők a jellegzetes zöldes-szürkés kővázszemcsék.
Az aszfaltból a kőzúzalék laboratóriumi vizsgálatához először külön vegyi eljárással kell eltávolítani a bitument és az egyéb aszfaltösszetevőket. A zúzalék ezt követően válik alkalmassá az azbeszttartalom vizsgálatára.
Mivel bizonyított, hogy egyes ausztriai bányákból származó szerpentinit kőzet azbeszttel szennyezett, a felsorolt útszakaszok esetében az azbeszttel való szennyezés valószínűsíthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes útszakaszokon laboratóriumi vizsgálattal már igazolták volna az azbeszt jelenlétét.
A jelenlegi útfelületek önmagukban nem jelentenek kiporzási kockázatot
Az Útkezelő Szervezet szakmai álláspontja szerint az aszfaltba kővázként beépített szerpentinit kiporzása a jelenlegi, ép útburkolatok esetében nem valósul meg.
Kiporzás elsősorban akkor fordulhat elő, amikor az útburkolat megsérül vagy megbontják, például útkarbantartási, útfelújítási munkák során. Emiatt az Útkezelő Szervezet tervezi az érintett útszakaszok rögzítését a szerpentinit kőváz kataszterében.
Ennek célja, hogy egy esetleges közterület-bontás vagy útfelújítás során a munkát végzők előzetesen értesüljenek az érintett útszakaszról, és a szükséges munkavédelmi előírásokat alkalmazni tudják.
Szigorúbb országos szabályozást kezdeményez Győr
A helyzet kialakulását követően Győr szakmai egyeztetést kezdeményezett Gajdos László miniszterrel. A város jelenleg a miniszter stábjának visszajelzésére vár az egyeztetés időpontjával kapcsolatban.
Az egyeztetés előkészítéseként Balog-Farkas Renáta alpolgármester részletes tájékoztatást és javaslatokat küldött a miniszter részére a győri helyzetről, az eddig feltárt körülményekről, valamint a szükséges új szabályozási lehetőségekről. A dokumentumot tájékoztatásul a három győri országgyűlési képviselő, Diószegi Judit, Néher András és Dr. Bóka Zsolt is megkapta.
A város az alábbi területeken tartja szükségesnek az országos szabályozás pontosítását, illetve szigorítását:
- A természetes azbeszttel szennyezett zúzottkő külön kategóriába sorolása. A jelenlegi jogszabályok a hozzáadott azbesztet tartalmazó termékeket tiltják, ugyanakkor a szerpentinit természetes úton tartalmazhat azbesztet. Győr álláspontja szerint ezért egységes, szigorúbb országos szabályozásra van szükség.
- Egységes eltávolítási és kezelési protokoll kialakítása. Szükséges meghatározni az azbeszttel szennyezett zúzottkő eltávolításának, valamint az eltávolított anyag további kezelésének szabályait.
- A meglévő útfelületek kezelésének szabályozása. Meg kell határozni, hogyan kezelendők azok az útfelületek, amelyeknél szennyezett zúzottkövet tartalmazó bitumenes felületi bevonat vagy szerpentinites kővázú aszfalt található. A város szerint mérlegelni kell a meglévő burkolatok megtartásának kockázatát, illetve a teljes bontással járó kockázatokat és felelősséget is.
- A bontási munkák szabályozása. A szerpentinites kővázat tartalmazó aszfalt esetében a potenciális kockázat elsősorban az aszfalt felmarásakor, fűrészelésekor, bontásakor, illetve a bontott anyag munkagéppel történő mozgatásakor merülhet fel. Szükséges ezért a bontott szerpentinites aszfalt tárolásának és megsemmisítésének egyértelmű szabályozása.
- A szerpentinites aszfalt másodlagos felhasználásának tiltása. Győr javaslata szerint meg kell tiltani a szerpentinites aszfalt másodlagos felhasználását, valamint magának a szerpentinitnek az alkalmazását építőipari és kertészeti célokra.
- Országos nyilvántartás létrehozása. A későbbi útfelújítások és közműjavítások során alkalmazandó speciális munkavédelmi és környezetvédelmi előírások miatt indokolt lenne, hogy az önkormányzatok, az állami vagy koncessziós úttestkezelők, valamint a közforgalom számára megnyitott magántulajdonú utak kezelői nyilvántartást vezessenek a szerpentinites közlekedési felületekről.
Győr Megyei Jogú Város jelezte azt is, hogy az Útkezelő Szervezet szakembereivel kész részt venni a témában létrehozandó tárcaközi munkacsoport Győrt érintő egyeztetésein. A város célja, hogy az érintett útszakaszok biztonságos kezelése mellett országos szinten is egyértelmű és egységes szabályok szülessenek az azbeszttel szennyezett természetes kőzetek, az azok felhasználásával készült útburkolatok, valamint az ilyen burkolatok bontásának és további kezelésének kérdésében.
(Fotó: Facebook/Pintér Bence, Forrás: gyor.hu)
