A friss kutatások szerint ma már szinte nincs olyan európai bor, amelyben ne lenne kimutatható az úgynevezett trifluor-ecetsav (TFA) nevű szennyezőanyag. A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) jelentése szerint ez az „örök vegyi anyag” a borainkban is megjelent – méghozzá aggasztó mennyiségben.
A vizsgálat tíz ország – köztük Magyarország – borait elemezte. Kiderült: a 2010 utáni évjáratok mindegyike tartalmazott TFA-t, a koncentrációk átlagosan 110?µg/l körül alakultak, de egyes mintákban elérték a 320?µg/l-t is. Ez több mint százszorosa annak, amit a felszíni és ivóvizekben korábban magasnak tartottak.
A régebbi borokban, az 1988 előtti évjáratokban viszont nyoma sem volt ennek a vegyületnek. A változás az elmúlt évtizedben gyorsult fel drámai módon.
A magyar minták sem kivételek. Egy villányi kékfrankosban 120?µg/l, egy tokaji sárgamuskotályban 66?µg/l TFA-t találtak – utóbbiban ráadásul egyéb növényvédőszer-maradványok is kimutathatók voltak.
De honnan kerül a vegyi anyag a borainkba?
A TFA főleg a PFAS-alapú növényvédő szerek és fluorozott hűtőgázok bomlásából származik, és a talajban, vízben hosszú távon lebomlás nélkül megmarad. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a talaj TFA-szennyezésének 76%-áért az agrárvegyszerek a felelősek.
Érdekes, hogy a bio borokban is jelen volt a TFA – igaz, alacsonyabb szinteken –, ami azt jelzi: a környezeti szennyezés mértéke már messze túlmutat az egyéni gazdálkodói döntéseken.
A jelentés szerzői arra figyelmeztetnek: sürgős lépésekre van szükség. Az EU-tagállamok májusban szavaznak egy újabb TFA-termelő növényvédőszer, a flutolanil betiltásáról. A környezetvédők kérik, hogy Magyarország is támogassa a tiltást.
Összehasonlításképp: az ivóvízre javasolt TFA-határértékek 500–2000 µg/l között mozognak országonként, de sok szakértő szerint ezek túl magasak, és szigorításra szorulnak. Tehát a borokban mért 110–320 µg/l szintek már aggodalomra adhatnak okot, különösen rendszeres fogyasztás esetén.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Illusztráció: Pixabay