Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Győrplusz. hu: A tavalyihoz képest mit tapasztalnak: ugyanazok az egyetemek és szakok népszerűek a diákok körében, vagy eltolódtak az arányok?
Németh Tibor: A jogi kar iránt csökkent az érdeklődés, az idén mindössze heten adták be oda a jelentkezési lapjukat, eddig tíz fölött volt a számuk. Gazdálkodási szakon a közel 140 végzős tanulónk 15 százaléka próbálkozik. Műszaki pályára több mint 30 százalékuk készül. Népszerűek az egészségtudományi képzések, leginkább az általános- és fogorvoskar, de a határterületek, például a dietetikus képzés is. Érdekes, hogy az újonnan megalakult Nemzeti Közszolgálati Egyetem iránt is mutatkozik érdeklődés.
Horváth Péter: A Révaiban az elmúlt 4-5 évben szinte alig változtak az arányok. Gazdálkodási szakokra a végzőseink 25, műszakira ugyancsak 25 százaléka adja be a felvételi lapját. Közkedveltek az egészségügyi képzések, nagyjából a gyerekek 20 százaléka jelentkezett ide. Nálunk is az általános- illetve a fogorvoskar a legnépszerűbb, de készülnek diákok gyógyszerésznek és állatorvosnak is. A többiek jog-, bölcsész- és természettudományos szakokon tanulnának.
Németh Tibor: Sokan bíznak abban, hogy az egyetemek maguk kínálnak ösztöndíj-lehetőségeket a hallgatóiknak. Így aztán ha költségtérítéses képzésre is kerülnek be, mégsem lesz ez számukra anyagilag akkora teher.
Győrplusz.hu: Hányan szándékoznak külföldön tanulni?
Horváth Péter: Nálunk tömegesen nem szeretnének külföldi egyetemekre jelentkezni a diákok. Az előző tanévben heten mentek külföldre tanulni, abból ketten Abu Dhabiba. Idén 8-10 diáknak vannak ilyen tervei, de a többségük már a keretszámok megjelenése előtt is ezt gondolta. Hárman Bécsben műszaki szakon tanulnának tovább, van, aki -sportolással egybekötve – Dániában próbálkozik.
Németh Tibor: A Kazinczyból tizennyolcan érdeklődnek a külföldi lehetőségek iránt. Ausztria mellett – ahol az egyetemek ingyenesek, a főiskolák tandíjasok,- egyre többen gondolkodnak Dániában, de van, aki Prágában szeretne tovább tanulni, mert ott is van angol nyelvű képzés. Az előző években egyébként csupán két-három gyerek akart külföldön továbbtanulni.
Horváth Péter: Bizonyos képzésekből államilag finanszírozott hely gyakorlatilag csak Budapesten van, máshol elenyészően kevés. Eddig a gyerekeknek megvolt a természetes törekvése az önállósodásra, úgy érezték Budapesten több a lehetőség, az évfolyamtársak nagy része is ott vagy más nagyvárosban tanult tovább. Most ez a szempont kissé háttérbe szorul, az elsődleges kérdés az lesz, hogy anyagilag bírja-e majd a család a fővárosi létet finanszírozni, ha a diák csak költségtérítéses képzésre kerül be.
Németh Tibor: Mivel ugyanaz a képzés – ha költségtérítéses – lényegesen kevesebbe kerül például Győrben, mint a fővárosban, sokan úgy gondolkodnak, hogy először megpróbálják Budapesten az államilag finanszírozott képzést, majd annak költségtérítéses formáját a lakóhelyükhöz legközelebb eső képzési helyen.
Győrplusz.hu. Egyébként fölkeresték önöket külföldi egyetemekről, próbálták a gyerekeket agitálni?
Németh Tibor: Igen. Bécsből, Bécsújhelyről és Dániából.
Horváth Péter: Bennünket is ezekről az egyetemekről.
Németh Tibor: Ami új, és ami a mi iskolánkban még nem fordult elő, hogy kifejezetten jó képességű diák anyagi okok miatt döntött úgy, hogy idén nem tanul tovább, mert ami érdekli, azt csak költségtérítéses képzésben tanulhatná. Az lenne jó, ha működnének olyan alapítványok, civil szervezetek, cégek, akik támogatnák a tehetséges gyerekeket.
Győrplusz. hu: Érzékelhetők tehát változások a motivációban, ezek a jövőben még erőteljesebben éreztetik hatásukat?
Németh Tibor: Azt gondolom, az alsóbb évfolyamok tanulói esetében erőteljesebb változásokra számíthatunk.
Horváth Péter: Ha csak az változik, hogy mennyi gyereket veszünk fel államilag finanszírozott helyekre, az még nem lesz elég arra, hogy a diákok az állam által jobban preferált, az ország számára hatékonyabb helyekre jelentkezzenek. Ha ezzel együtt nem lesz nagyobb óraszám az általános és középiskolában is a magasabb szintű természettudományos képzésre, és nem kapcsolódik hozzá egy olyan eszköztár, amely valóban népszerűbbé teheti a természettudományokat, akkor az intézkedés nem éri el a célját. Az lenne kívánatos, hogy a mérnöki és természettudományos pályákat el is fogadják a fiatalok, ne csak kényszerpályának tekintsék.
Trunkos Ildikó
(gyorplusz.hu)
