Június 4. a magyar történelem egyik legtragikusabb napja, mert ehhez a dátumhoz kötődik, az 1920. évi trianoni békediktátum. A világháborút követő béke átformálta Európát, amelynek legnagyobb vesztese éppen Magyarország lett. Hazánk területi veszteségei miatt több millió honfitársunk volt kénytelen elszakadni Magyarországtól. A 93 évvel ezelőtti események még ma is kihatással vannak életünkre. Ha magyarként átlépjük határainkat, több száz kilométert utazva újra magyar közösségekkel találkozhatunk. – fogalmazott Fekete Dávid alpolgármester a városi koszorúzási ünnepségen. Az alpolgármester hangsúlyozta, Győr városa is gondot fordít a külhoni magyarság segítésére, ezért több alkalommal juttattak el adományokat Erdélybe, vagy épp Kárpátaljára.
A kormány 2010-es döntésével az anyaország nyilvánvalóvá tette „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme”. Az Országgyűlés megerősítette továbbá Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására.„Örömmel tölt el, hogy a fél évszázadnyi hallgatás után Magyarország újra gondot visel elszakított nemzettestvéreire. Örömmel tölt el, hogy az elmúlt évek döntései lassan elhalványítják a szégyenteljes 2004. december 5-i népszavazást.(…) Örömmel tölt el, hogy ma már a kettős állampolgárság nem álom, hanem valóság. Szintén örömteli, hogy az itthoni és a határon túli magyar kapcsolatok ápolása, még szorosabbra fűzése nem csupán a szavak szintjén jelenik meg. A határon túli magyar vidékekre szervezett osztálykirándulások segítik, hogy a fiatalok megismerjék egymást, barátságok szövődjenek, és számukra már természetes legyen, hogy határoktól függetlenül egy nemzet vagyunk. Szerencsére az emberekben egyre inkább feléled az igény a magyar vidékek felfedezésére, egyre többen szerveznek magánutazásokat Erdélybe, Kárpátaljára, vagy épp a Felvidékre. A pünkösdi Csíksomlyói Búcsú az összmagyarság igazi ünnepévé nőtte ki magát. Olyan vallási és közösségi ünneppé, amelyet talán egyetlen más nemzet sem tudhat magáénak a világon! Ezek azok a dolgok, amiből tudnunk kell erőt merítenünk, ezek azok a dolgok, amelyek igazolják, szükségünk van egymásra, ezek azok a dolgok, amelyek élővé, valódivá teszik összetartozásunkat.”„Nyergestetőn a kopjafa-erdőben városunk emlékoszlopa is kifejezi, Győr nem felejti el a bátor székelyek védelmező helytállását.” A Győri Nemzeti Színház művészeinek műsora után az ünnepséget az Országzászló megkoszorúzása zárta.Fekete Dávid azzal zárta gondolatait, nap mint nap tegyünk azért, hogy nemzeti összetartozásunk valóság legyen, és azt kívánta, minden magyar büszkén mondhassa bárhol a világon: Magyar vagyok!
