Dr. Dézsi Csaba András polgármester ma bejelentette, hogy július 1-től a Győri Balett új igazgatója Velekei László lesz. A jelenlegi művészeti vezető és elismert koreográfus öt évre vehette át megbízatását. Kiss János, a leköszönő igazgató – aki 29 éven át vezette sikerrel a társulatot – már korábban jelezte, hogy nem pályázik az újabb ciklusra.
Ennyi a hír röviden, de számomra ennél sokkal többet mond az a folyamat, amit a Győri Balettnél az elmúlt évtizedben láttam.
Velekei László 1997-ben került Győri Balett társulatához, tíz éven át volt az együttes magántáncosa. Amikor pályafutását befejezte koreográfusként majd művészeti aszisztensként kezdett, az elmúlt tíz évben pedig számtalan díjat söpört be munkájával. A hónap elején ünnepelte a 42. születésnapját, vagyis ahogy mondani szokták: már benne van a legjobb alkotó korban, hiszen a kellő tapasztalattal rendelkezik, és még aligha fásult bele a munkába – bár ismerve őt lehet, hogy soha nem is fog.
Én mint riporter találkoztam vele többször is, minden beszélgetésünkből kiderült, hogy szenvedélye a tánc, tudatosan és bátran nyúl érzékeny témákhoz, és nagy alázattal végzi a munkáját.
Kinevezését azonban nem ezért gondolom tökéletes választásnak.
Hanem azért, mert őt a jelenlegi igazgató Kiss János nemcsak ajánlotta, hanem egy jó évtizede utódjának neveli is.
Mindig irigykedve figyeltem elsősorban a német sportot abból a szempontból, ahogy igyekeznek a világ előtt járni. A 74-es világbajnok labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát úgy hívták, hogy Helmut Schön, az utolsó nyolc évében az asszisztens edzője Jupp Derwall volt. Vele nyertek VB ezüstöt 82-ben. Az ő utódja volt a Császár, Franz Beckenbauer, aki azzal a Berti Vogsttal dolgozott együtt, aki később szövetségi kapitányként követte őt. Vagy ha a legutóbbi váltást nézzük: Joachim Löw volt elődje, Jürgen Klinsmann asszisztense. A német sikerek folyamatosak, de hát ezt mindenki tudja.
A váltás számomra ezért szimpatikus, hiszen az elismert vezető gyakorlatilag mindig betaníthatta az utódját. Biztos, hogy nem értettek mindenben egyet, de az is valószínű, hogy mindig megbeszéltek mindent, és érveket ütköztettek egymással. Ebből lett egy jó közös munka, amiből az utódok nagyon sokat tanulhattak. Pláne azért, mert egy ilyen megbízatás ma már nemcsak egy belső szakmai tevékenység, itt tudni kell bánni a közönséggel, a politikával, a sajtóval, a konkurenciával, a fesztiválszervezőkkel – és közben úgy kell külső- és belső alkukat kötni, hogy a szellemiség és a filozófia ne sérüljön.
És aki ki tudja nevelni az utódját, az biztos lehet abban is, hogy ez a munkatársak számára is fontos. Ez jelzi az előző időszak magas szintű munkáját, az elégedettséget, és azt is, hogy továbbra is elhivatottan és higgadtan lehet dolgozni, hiszen a belső szabályok vélhetően nem sokat változnak.
Azt hiszem ott, ahol siker van, ahol egyfajta érték mentén gondolkodnak és közös a cél, talán nem is lehetne másképp.
Egy ilyen döntéshez persze kell egy olyan karizmatikus vezető, mint Kiss János, akinek a javaslatát eleve nem kérdőjelezi meg senki sem. Hiszen ha szerinte Velekei László jó lesz, akkor mindenki megnyugodhat, hogy jó lesz. Alighanem a győri képviselőtestület és Dr. Dézsi Csaba András polgármester se gondolkodott sokat – hiszen ha Kiss János benne lát fantáziát, akkor benne van is. Ez ilyen egyszerű.
Reméljük, tizenöt év múlva Velekei László is megtalálja talán éppen a most szárnyaikat bontogató táncosok közül azt a személyt, akit majd ő nevelhet ki az utódjának. Ha valaki, ő biztosan a saját bőrén érzi, hogy ez mennyire fontos lehet.
Csak remélni tudom, hogy az élet más területein is látunk sok hasonló megoldást!
