Alacsony szintű a magyar fogyasztói tudatosság, a minőségi kifogások több mint felénél nem is reklamálnak a vásárlók, eredménytelen panasz esetén csak ötödük fordul a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a békéltető testület igénybevétele pedig továbbra is csak elvétve fordul elő – derül ki a CP Contact fogyasztóvédelmi tájékozottságot és attitűdöt felmérő kutatásából.
Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a minőségileg kifogásolt termékek és szolgáltatások köre szoros összefüggést mutat a vásárlás gyakoriságával, a termékek esetében az élelmiszerek, a cipők, illetve más ruházati termékek, míg a szolgáltatásoknál a telekommunikációs szolgáltatások vezetik a negatív esetek listáját.
Problémás termék vásárlása esetén csak a vevők 48 százaléka reklamál, a szolgáltatások esetében még kevesebben, 40 százaléknyian tesznek panaszt. Ha ez eredménytelen, tízből négy vásárló úgy érzi, hogy nincs értelme további lépésnek. Körülbelül ugyanennyien vannak, akik a vásárlók könyvébe írnak.
Termékvásárláskor az eredménytelen reklamációk 19 százaléka folytatódik a fogyasztóvédelmi hatóságnál, szolgáltatások esetében ez az arány 27 százalék. Bírósági szakaszba az ügyek 1-2 százaléka kerül. A békéltető testületek elé is csak az ügyek elenyésző része jut, többnyire azért, mert a fogyasztók még mindig csak elvétve ismerik ezt az intézményt – derül ki a közleményből.
A békéltető testület 1999 óta rendelkezésre áll, de a minden megyében működő, összesen 20 békéltető testület évente még mindig csak 11-12 ezer esetet dolgoz fel. Ezek mintegy fele zárul érdemi, egyértelmű döntéssel. A jogszabály tavaly óta bírság terhe mellett kötelezi a részvételre a cégeket – emlékeztet a társaság.
