Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
„Central European Flood Risk Assessment and Management – Közép-Európai Árvízi Kockázat Elemzés és Menedzsment” elnevezésű projekt célja, a négy különböző tagországból (Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország) delegált 9 projektpartner elkészítse a nemzetközileg érintett vízgyűjtő területekre saját munkarészeit harmonizált metodika alapján. A mintaterületként kijelölt Thaya, Morva és Lajta folyóra a szükséges térképek és tervek összehasonlítható tartalommal és megjelenéssel előállnak.
Magyarországon az osztrák féllel közösen vizsgált terület a Lajta folyó és öblözetei, beleértve a Rétárok csatornát is. A Lajta folyó ármentesített öblözeteire veszély- és kockázati térképek, valamint kockázatkezelési tervjavaslatok fognak elkészülni a projekt keretében, mely egyben eleget tesz az Európai Unió által 2007 évben bevezetett 2007/60 EU Árvízi Irányelvben foglalt kötelezettségeknek is.
A projekt keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértőinek segítségével már elkészültek a számítógépes modellezési vizsgálatokkal meghatározott elöntési térképek. Ezen tervek ismeretében a következő lépés egy nemzeti árvízvédelmi veszélyhelyzet-kezelésre vonatkozó álláspont kialakítása a Lajta folyóra és öblözeteire. A térképeken megjelenített várható elöntések különböző valószínűségi árvízi eseményekhez tartoznak, melyekből következő lépésként gazdasági, szociális, kulturális és egyéb adatok beépítésével meghatározható a veszélyeztetett társadalmi és vagyoni értékek mértéke.
Az árvízvédelmi rendszer megismert kapacitásai és a várható károkozás mértékének ismeretében a következő lépés egy nemzeti koordináció összehívása volt, melyre Mosonmagyaróváron, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Biotechnológiai Oktató- és Bemutató Központjában került sor. A koordináción a meghívott szakmai szervezetek részére bemutatták az eddigi eredményeket és előállításuk metodikáját, melyen a megjelentek elmondhatták véleményeiket és igényeiket a számukra még szükséges módosítások tekintetében. Az elöntési kiterjedést bemutató térképek (adatbázisok) a jövőbeli tájhasználati tervezésekbe be kell, hogy épüljenek, így azok megfelelő adattartalmát az érintettekkel közösen kell meghatározni. A konzultációk a továbbiakban is folyamatosak lesznek, hogy minél szélesebb körű legyen a végleges eredmények felhasználhatósága.
Az egyeztetés után az Igazgatóság kidolgoz egy nemzeti stratégiai koncepciót, s az így elkészült nemzeti árvízi veszély- és kockázati térkép-készítési, valamint értékelési folyamatot hasonlítják majd össze, azok különbségeit és a harmonizációs lehetőségeit tárják fel a projekt további lépéseiben nemzetközi szinten a tagországok.
Az eredményként előálló veszélytérképek és kockázati térképek a hosszú távú térségi tájhasználati fejlesztésekhez adnak jelentős alapadatokat, míg a kockázatkezelési tervek a Kormány és a Határvízi Bizottságok döntéshozói számára döntési alternatívákat mutatnak be az elöntési kockázat csökkentés érdekében.
