Kerülendő édesítőszerek
Az aszpartám szinte szitokszóvá léphetne elő, és már az engedélyeztetése is megérne egy misét, de hát mindegy, végül valahogy mégiscsak keresztül tolták a bürokrácián, pedig lánykori neve idegméreg, rákkeltő hatásairól pedig több háború és békényi dokumentáció fellelhető. A cukormentes rágógumik, csokik, cukrok és energiaitalok többsége ezt tartalmazza, dacára annak, hogy egy 1995-ös tanulmány szerint fogyasztása konkrétan depressziót, migrént, epilepsziát és látászavart okozhat, ám ennek ellenére a mai napig legálisan a forgalomban kapható és mosolyogva engedélyezett.
A szukralóz is egy valóságos gyógyászati központ, hiszen nyomában haladva megcsappant vörösvértestszámot, férfi meddőséget, veseproblémákat, spontán vetélést és cukorbetegséget találtak. Na bravó!
A fentiekhez képest az agávé kis kezdő amatőr a károkozás terén, hiszen az valójában egy magas fruktóztartalmú édesítő, és mint ilyen, csupán annyit tud rosszalkodni, hogy túlzott fogyasztása esetén növeli az éhségérzetet, így az étel iránti vágyat, hosszabb távon berendezkedve a szervezetünkben pedig inzulin rezisztenciát, szív- és érrendszeri gubancokat kapunk tőle hálából.
Jó édesítőszerek
Ehhez képest a stevia lehetne a legjobb barátnőnk is akár, hiszen ez a Dél-amerikai gyógynövény szabályozza a vércukor- és inzulinszintet, és a vérnyomásunkat is boldogra simogatja féktelen jókedvében.
A szorgos kis fullánkosok által mértani pontosságú hatszögekben gyűjtögetett méz már egy sokkal szimpatikusabb megoldás, hiszen ha csekély mennyiségben is, de némi ásványi anyagot és vitaminokat is tartalmaz, ráadásul a fruktóz tartalma is jóval kevesebb a csúf cukorénál.
A cukoralkoholok közül a xylitol neve mellé kéretik kis szívecskét biggyeszteni, hiszen kedves, megértő és jó hozzánk. Jobbára gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható természetes anyag, de a szervezetünkben is termelődik a szabályos szénhidrát anyagcsere közben, ráadásul segít a fogszuvasodás megelőzésében, hiszen a cukorral ellentétben nem erjed, azaz nem eteti tenyeréből a szemét kis savképző szájüregi baktériumokat. Kis tapsikolás közepette tudom csak lelkesedéssel a hangomban leírni, hogy 73%-ban elpusztítja a szuvasodásért vádlottak padján álló baktériumokat, növeli a csontsűrűséget, tetejében mivel csak lomha lassúsággal ürül ki a gyomorból és csak hozzávetőleg a fele szívódik fel, ezért hatása a vércukorra és az inzulin kiválasztásra szinte elhanyagolható. Bizony, ilyen cuki ez a xylitol.
Sajnos vagy nem sajnos, de tudomásul kell vennünk, hogy a cukor a szervezetünk számára egyfajta drog, ami dopamint, boldogsághormont szabadít fel, ami az agyunk sajátságosan értelmezett jutalmazási rendszerében egy kedves kis buksi simiként fordítható le. Szervezetünk pedig, a kis haladó drogfüggő, egyre gyakoribb édességfogyasztásért raplizik, hacsak nem igyekszünk idejében rövidebb pórázra fogni a hedonista bestiát. A dílerek mi magunk vagyunk, ezért kizárólag rajtunk múlik, hogy a legjobb kuncsaftunk csokitortához vagy almához jut ma este.