A munkavállalók digitális képzésével kellene felgyorsítani a digitális társadalom építését
A globális GDP hatvan már a digitális értékláncokból származik, a nemzetközi adatvagyon pedig 2025-re várhatóan meghaladja majd az egy milliárd terrabájtot. Emiatt inkább előbb, mint utóbb, de minden szervezetnek digitálissá kell válnia – hangzott el egy információ-technológiai konferencián. A versenyképesség biztosításához azonban a magyar társadalom egészének is digitálissá kell válnia, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – hívta fel a figyelmet a digitális stratéga a rendezvényen.
Hortobágyi Ágoston szerint a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutatóm az úgynevezett DESI alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. A koronavírus-járvány viszont még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe. Éppen ezért kerül előtérbe a magyar társadalom digitális felkészültsége, hiszen ez alapfeltétele a 21. században versenyképes, tudásalapú gazdaság erősödésének, írják sajtóközleményükben.
DEKK Suli és kAPPcsolat program
A magyar társadalom digitális érettsége automatikusan javulni fog, amikor a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra, de ez még 15 év – véli a szakértő Az igazi probléma az, hogy a 25 és 65 év közötti aktív munkavállalók, ami Magyarországon 4,7 millió főt jelent, akik a GDP 100 százalékát termelik, egy kevésbé digitális világban nőttek fel, vagyis jórészt híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak.
Hortobágyi Ágoston úgy fogalmazott, őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkották meg a hiánypótló kAPPcsolat programot, illetve indítják el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – hívta fel a figyelmet a stratéga.
De mit is jelent mindez a gyakorlatban?
A négyszintű, cégekre szabott képzési modell, a DEKK Suli program a vállalkozásoknál dolgozó aktív munkavállalókat célozza meg. A koncepció lényege, hogy fokozatosan vonja be az embereket az oktatásba, először olyan ismereteket kínálva számukra, amelyek a magánéletükben képviselnek értéket. Az érdeklődés felkeltését a munka világában szükséges digitális ismeretek elsajátítása követi, míg a harmadik szint már a felsővezetésnek szól, a digitális stratégiai tervezéssel foglalkozó tréning, az utolsó lépcső pedig a digitális referens képzés, aki lényegében a digitalizációért felelős menedzserként dolgozhat a kurzus után. Ha elég sok vállalkozásnál megvalósul ez a képzés, annak már lehet össztársadalmi hatása.
A konferencián Vágujhelyi Ferenc a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke felvetette, hogy egyelőre kevés állampolgár kéri az e-funkciókat személyi okmányaiba. Hortobágyi Ágoston szerint ez is az általános digitális felkészültség alacsony szintjét jelzi, és erre a problémára is az átfogó edukáció lenne a megoldás.
A 14 év alatti gyerekeknek semmi keresnivalója a közösségi médiában
Hortobágyi Ágoston rávilágított arra is, hogy a szülők felelőssége óriási arra vonatkozóan, hogy a gyermekek milyen tartalmakhoz férnek hozzá az online térben. Szakértőként és egyben szülőként úgy látja, 14 év alatt semmi keresnivalója gyermekeknek a közösségi médiában – hiszen a regisztráció korhatárra vonatkozó korlátozása sajnos pofon egyszerűen kijátszható, az pedig a szülők felelőssége, hogy ez ne történjen meg. Hozzátette: ezért is kell képzeni a felnőtt lakosságot, hiszen ahhoz, hogy gyermekeink tudatosan tudják használni az online teret, elengedhetetlen, hogy a szülők is tudatosak legyenek.
Sokat segíthet ezen a digitális személyazonosság elterjesztése is. Ebbe az irányba tett lépés a Meta Verified, ami a napokban bejelentett fizetős Facebook és Instagram szolgáltatás, melyet csak azok vehetnek igénybe, akik valós személyes okmányokkal igazolják személyazonosságukat – tette hozzá a digitális stratéga.
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
