Kiemelkedő munkájuk, sikeres pályájuk elismeréseként prof. dr. Szakál Pálnak Trefort Ágoston-díjat, míg Várayné Szűts Katalinnak Eötvös József-díjat adott át prof. dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. – adta hírül az Intézmény honlapján.
A Széchenyi István Egyetem és az Universitas-Győr Alapítvány az akadémiai év kezdetén az intézmény névadója, gróf Széchenyi István születésének évfordulója alkalmából 26 éve, 1994. szeptember 21-én rendezte az első Akadémiai Napot, melyet azóta minden évben együtt ünnepel az egyetemi közösség. Az idei huszonhetedik ünnepély a koronavírus-járvány miatt az egyetemi polgárok egészségének megőrzése érdekében elmaradt, de a hagyomány mégsem szakad meg. A XXVII. Akadémiai Nap nagyrabecsült ünnepeltjeinek díjait prof. dr. Földesi Péter rektor – a járványügyi előírások maradéktalan betartása mellett – külön-külön, személyesen adja át. Először prof. dr. Szakál Pállal és Várayné Szűts Katalinnal találkozott.
Trefort Ágoston-díj
Dr. Szakál Pál, a szakmailag és emberileg is kiváló oktató, aki a hallgatók mellett pályatársai megbecsülését is kivívta, Trefort Ágoston-díjban részesült.
A több kitüntetéssel is rendelkező egykori tanszékvezető és oktatási dékánhelyettes 38 éve töretlen lendülettel oktat a Széchenyi István Egyetemen angol és magyar nyelven is.
Prof. dr. Szakál Pál oktatási munkája során mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatóinak olyan magas színvonalú képzéseket biztosítson, amelyeken gyakorlatban is használható tudást kaphatnak. Volt honnan merítenie, hiszen a kutatási eredményeit, 18 szabadalmát a gyakorlati életben is megvalósították. Széles körű ismeretségét felhasználva fontosnak tartotta, hogy a tématerületek legismertebb szakembereit vonja be a képzésekbe meghívott előadóként. Vállalatokkal és intézményekkel kötött együttműködési szerződésekkel, valamint külső tanszékén létrehozott oktató bázisain tette lehetővé, hogy a különböző technológiákat közvetlenül megismerhessék az egyetemisták.
Nem csoda, hogy amikor megkérdeztük, mit üzen a hallgatóknak és a pályatársaknak így fogalmazott: „akkor tudnak nagyszerű, eredményes alkotóvá válni a tudomány szempontjából, ha az elméleti tudásukat összefésülik a gyakorlati ismeretekkel”.
„Mindig örömmel töltött el az oktatási tevékenységben való aktív részvétel. Különösen büszke vagyok az intézményünkben elérhető vízgazdálkodási mesterszakunkra. Kiemelt célom, hogy további új, a kor követelményeinek megfelelő szakokat indíthassak el kollégáimmal. Ezek között olyan is akad, amelyre nagy létszámú külföldi érdeklődést tapasztalok. Nagyon szívesen veszek részt kutatási folyamatokban is. Örömmel mondhatom, hogy az évek során szoros kapcsolatot építettem ki, és tartok fenn külföldi – dán, finn, angol, szlovák – egyetemekkel és bécsi kutatóintézetekkel” – foglalta össze prof. dr. Szakál Pál, aki még sokáig szeretne részt venni a felsőoktatásban, mert mint mondta, a hivatása és a hallgatók iránti szeretete örökre megmarad.
Eötvös József-díj
Várayné Szűts Katalin zongoraművész kiemelkedő tehetségének, áldozatos munkavállalásának, kiváló emberi tulajdonságainak nagy szerepe volt abban, hogy a Művészeti Kar – illetve annak jogelődje – látványos fejlődésen ment keresztül, s az ország egyik legjobb és legnépszerűbb zenei felsőoktatási színhelyévé vált. Mindennek elismeréséül adta át számára prof. dr. Földesi Péter az Eötvös József-díjat.
A Művészeti Kar korábbi dékánhelyettese negyven éve oszlopos tagja a Széchenyi István Egyetem közösségének. Egykor a Művészeti Kar Minőségellenőrzési Bizottságát vezette, és szerepet vállalt az Egyetem Oktatási Bizottságában is. Tanszékvezetőként koordinálta a gyakorlati tanítást, az oktatáshoz kapcsolódó hallgatói kérelmeket, kívánságokat. Szervezte a vizsgákat, diplomakoncerteket, szigorlatokat, szakdolgozatvédéseket és a diplomatanításokat.
Várayné Szűts Katalin számos sikeres szólóestet, koncertet, valamint oktatóként, mesterként kivívott elismerést tudhat magáénak, mégis, amint mondta, arra a legbüszkébb, hogy hozzájárulhatott a karon uralkodó – a hallgatók szemében annyira vonzó – családias legkör megteremtéséhez.
Az ünnepelt idén nyugdíjba vonul, de nagy örömmel jelentette be, hogy tanítványai kezét nem engedi el, óraadóként továbbra is találkozhatnak vele. Kiemelte, számára fontos, hogy személyes kapcsolatokat építhet ki a hallgatóival. „Munkám legfontosabb része, hogy a szakmai ismeretek átadása tényleges nevelő munkával és sokrétű megismeréssel társulhat, amely kölcsönösen gazdagítja a hallgatókat és engem is” – állapította meg Várayné Szűts Katalin. Mosolyogva tette hozzá: ez a szoros kapocs mester és tanítvány között, a gondolat nemes értelmében, fiatalon tartja az embert.
