Kitért arra is, a személyszállítási törvényjavaslat szűkre szabja a sztrájklehetőséget azzal, hogy a kötelezően biztosítandó elégséges szolgáltatást a megrendelt mennyiség 50, illetve 66 százalékában határozza meg, így véleménye szerint a vasutas szakszervezetek nem tudnak majd munkabeszüntetéssel tiltakozni az esetleges járatritkítások ellen.
A személyszállításról szóló kormányelőterjesztés alapján az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátásnak garantálnia kell az adott település és „a gyakorlatban kialakult vonzásközpont” közötti közvetlen eljutási lehetőséget, valamint hogy az adott településről a megyeszékhelyre legfeljebb egy, a fővárosba pedig legfeljebb két átszállással el lehessen jutni. Szintén biztosítani kell, hogy a szomszédos megyeszékhelyek átszállás nélkül elérhetők legyenek, és ugyanez vonatkozna a főváros és a megyeszékhelyek közötti közlekedésre is.
A törvényjavaslat szerint, ha ezt az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, az említett viszonylatokban az – autóbuszos vagy vasúti – alapellátás településenként napi három járatpár.
Az alapellátás kialakításakor ugyanakkor figyelembe kell venni a többi között a munkába járás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutás, illetve a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjait.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden azt közölte az MTI-vel, hogy „a közösségi közlekedés rendszerszintű átalakításának szakmai előkészítése a Széll Kálmán-tervben rögzített irányokhoz igazodva folyamatban van”. Aznap a Magyar Nemzet számolt be vasúti járatritkítási tervekről.
Az ecoline.hu előzőleg azt írta, tavasszal jelentősen csökkenhet a közlekedő személyszállító vonatok száma az országban, és például a nemrég újranyitott mellékvonalak többségén újra csak napi két pár vonat lesz.
(MTI)