Jelentősen csökkent a vásárlók száma az ingatlanpiacon.
Egyre többen adnának túl a birtokukban levő lakásokon és házakon, miközben a tavalyi év ugyanezen időszakához képest a vevők több mint negyven százaléka eltűnt a piacról.
Pest megyében több mint 50 százalékos, Hevesben, Győr-Moson-Sopronban, Csongrád-Csanádban, Zalában és Budapesten 41-43 százalékos volt a csökkenés. Eközben Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Békés, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében visszafogottabban, 22-29 százalékkal esett vissza az érdeklődés.
Amennyiben a kínálatot tekintjük, a legjelentősebb növekedés a községekben történt, ugyanis a legkisebb településeken kilenc százalékkal bővült a feladott ingatlanhirdetések száma a tavaly októberihez képest. A megyeszékhelyeken ehhez képest mindössze négy százalékos volt a növekedés.
Mindez sajnos nem jelenthet meglepetést, hiszen a gyorsuló inflációhoz, a rendkívüli mértékben növekedő rezsiköltségekhez, és a megélhetési kiadások növekedéséhez képest a reálbérek emelkedése jelentősen lassult, emiatt továbbra is óvatosak a lakásvásárlást tervezők. Ebben a helyzetben nincs mit tenni, az eladóknak alkalmazkodniuk kell a keresleti oldalhoz, azaz a lakáspiaci drágulás lassulása várható.
Ebben a hónapban még sok olyan kérdés dőlhet el, ami a lakáspiac jövőjét a következő időszakban meghatározhatja. Ugyanis: az év végén lejáró állami támogatások esetleges meghosszabbításáról ebben a hónapban születhet döntés.
Az is jó kérdés, hogyan hat ez a lakásárakra.
Vajon meddig tarthatnak ki a jelenlegi árak a gyengülő kereslet mellett, és mikor indul be az árcsökkenés az ingatlanpiacon?
