Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokkal megtámogatott tárlat látogatói a belépés után néhány évszázados ideáltervekkel ismerkedhetnek meg, majd a következő fázis, azaz a kiszemelt helyszín adottságaihoz alakított változat kerül a szemük elé. Ezután betekintést nyerhetnek az adakozóknak szánt donációs kép titkaiba éppúgy, mint abba, hogyan készültek egykoron (még rajzolva vagy már nyomtatva) a madártávlati és a városképek – magyarázta az MTI-nek Grászli Bernadett múzeumigazgató.
Nem sokkal később már a XIX. századi Győr „tervezési valóságába” toppan az érdeklődő, aki közben megcsodálhatja, hogyan zajlott ez a munka akkor, amikor – számítógép nem lévén – minden egyes részletet kézzel kellett megrajzolnia a mérnöknek.
A győri levéltár tervtárából kikölcsönzött anyagokból az is megtudható, hogyan nézne ma ki a kisalföldi megyeszékhely városházája, ha nem Hübner Jenő terveit érdemesíti megvalósításra a zsűri annak idején. Bemutatnak ugyanis három pályamunkát is; ezek egyikét egy „Baross Gábor” jeligéjű (ma már ismeretlen kilétű) induló nyújtotta be, míg kettőt Alpár Ignác jegyzett. A felhozatalban szerepelt barokkos épület éppúgy, mint a Duna-partra megálmodott velencei palota. Pár lépéssel odébb a Hübner-féle neobarokk épület homlokzati, földszinti és első emeleti tervei láthatók, odébb a gazdasági központnak (is) számító Győr ipari műemlékeinek titkai tárulnak fel.
El lehet időzni az egykori ágyúgyár és a vasútállomás egy-egy épületének XIX. század végi tervei előtt, de azt is megtudhatják a látogatók, hogy milyen elgondolások mentén lendítették volna fel a helyi sportéletet. Itt látható például az építészként és olimpikonként egyaránt sikeres Hajós Alfréd által tervezett uszoda egy terve éppúgy, mint a korcsolyapálya vázlata – akárcsak az a levelezés, amelyet uszodaügyben az országos szakszövetség elnöke Győr polgármesterével folytatott.
(MTI)
