A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az növekvő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire.
A tudósok attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja megtorpanhat, ugyanis a kutatás során kiderült, hogy az összes ismert pingvinfaj háromnegyede már kihalt.
„60 millió év alatt ezek az ikonikus madarak rendkívül speciális tengeri ragadozókká fejlődtek, és mára jól alkalmazkodtak a Föld legszélsőségesebb környezeteihez. Amint azonban az evolúciós történetük is mutatja, most őrszemként állnak, és rávilágítanak a hideghez alkalmazkodó fauna sebezhetőségére a gyorsan felmelegedő világban" – írják a szerzők.
A tudósok azt állapították meg, hogy szinte minden pingvinfaj fizikai elszigeteltségben élt az utolsó jégkorszakban. Ez idő alatt korlátozott volt a kapcsolatuk más pingvinfajokkal, mivel a csoportok északabbra, széttagoltabb élőhelyeken voltak kénytelenek élni, ahol még mindig találhattak élelmet és menedéket. Ennek eredményeként az egyes pingvincsoportok DNS-készlete szűkült, genetikailag távolabb sodorva egymástól a fajokat. Az ezt követő felmelegedés időszakában ugyanarra mozdultak vissza és az egyes csoportok, amelyek genetikailag már sokkal jobban elkülönülnek, ismét keresztezték egymást.
"A felmelegedés jelenlegi üteme és a déli óceán korlátozott menedékhelye valószínűleg messze meghaladja a pingvinek alkalmazkodóképességét. A jövőbeli összeomlások veszélye állandóan fennáll, mivel a déli féltekén a pingvinpopulációk gyors éghajlatváltozással néznek szembe" – írták a kutatásban.
