A hétvégén elindult a hatósági áras tűzifa program, első körben sok hír jelent meg a fa KÖBMÉTERENKÉNTI áráról és több megkeresést is kaptunk, hogy a program köbméterre vagy erdei köbméterre vonatkozik – e, mert hogy a kettő különbözik egymástól.
Adódik is a kérdés mi a különbség a köbméter és az erdei köbméter között?
A kereskedők legtöbbje ma már csak erdei köbméterben árul fát. Az erdei köb nagyobb mennyiséget ölel fel a sima köbméternél. Az erdei köb 1 méteres sorokba rendezett, 1 méter hosszú darabokra vágott feldolgozatlan farönkökből 1,7 méter magasságú farakást jelent. Ez az erdészeti szakmában egy egyezményes mértékegység, amelyet különböző számításokkal és tapasztalati úton számoltak ki. Ha 1 méteres sorokba rendezett, 1,7 méter magasra pakolt farönköket nézünk, akkor ahány méter a rakás hossza, annyi erdei köbméter a tűzifa.
A fát egyébként nem csak köbméterre lehet vásárolni a piacon, a kereskedők van, hogy tömegre adják el a fűtőanyagot, azonban ez nem a legjobb megoldás a vevőnek, na de miért is? A turpisság a nedvességtartalomban rejlik. A frissen kivágott fa nedvességtartalma minimum 40%, a légszáraz, fűtésre alkalmas tűzifa mindössze 15-20% vizet tartalmaz. Ahogy szárad a fa, úgy veszít a köbméterenkénti tömegéből. Így pedig a fa, ahogy szárad változik a tömege, míg a tűzifa térfogata állandó.
