Helybenhagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a mosonmagyaróvári kórházban rosszul bekötött műtőcsövek ügyében. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottakat.
Az első fokú ítélet tényállása szerint a mosonmagyaróvári kórház 2011-ben a W. Kft.-t bízta meg a kórház műtőblokkjának felújításával. Az erre vonatkozó szerződést egyrészt a főigazgató, valamint projekt managerként a IV. r. vádlott írta alá. A fővállalkozó a tényleges munkálatokat alvállalkozókkal végeztette el. A fővállalkozó 2012 áprilisában az A. Kft.-t bízta meg a felújítás építésvezetési feladataival, e gazdasági társaság ügyvezetője volt a II. r. vádlott. A megbízási szerződés szerint a megbízásban szereplő feladatokat a II. r. vádlott személyes közreműködésével volt köteles teljesíteni. Ugyancsak a szerződés szerint a II. r. vádlott, mint építésvezető irányította és koordinálta a helyszíni munkákat, közreműködött a műszaki átadás lebonyolításában és folyamatosan ellenőrizte a kivitelezés minőségét. A II. r. vádlott a megbízásból eredő kötelezettségeit a fővállalkozó műszaki igazgatója, a III. r. vádlott felügyelete és irányítása mellett volt köteles teljesíteni. A III. r. vádlott feladatai közé tartozott az elkészült létesítmények átvétele és átadása is. A fővállalkozó 2013 januárjában egy másik gazdasági társaságot bízott meg a műtők gyógyászati gázellátó hálózatának kiépítésével. A megbízás alapján a műtőblokk gyógyászati gázellátó hálózatának kiépítését a társaság ügyvezetője, az I. r. vádlott végezte. A IV. r. vádlott, mint a felújítás projektmanagere és ezzel összefüggésben a kórház képviselője valamennyi munka jogszabályoknak és szakmai szabályoknak megfelelő elvégzéséért felelősséggel tartozott.
A kis műtőben ezt követően az első alkalommal végzett műtéti beavatkozás során az altatásnál komplikáció lépett fel, amelynek során a beteg elhalálozott. A második műtét során ugyanolyan tüneteket mutató komplikáció lépett fel, mint az elsőnél, ekkor az altatást végző orvos utasítására a beteget az altatógépről levették, amelynek következtében az állapota helyre állt és az operációt kézi lélegeztetés mellett fejezték be. Ezt követően a gyógyászati gázellátó hálózatot a kivitelező segítségével ellenőrizték és megállapították, hogy a kivitelezéskor az oxigén gáz és az altatógáz vezetékét felcserélték, így a vezetéken az oxigén helyett altatógáz áramlott. A műszaki átadás és a gyógyászati gázellátó hálózat előírás szerint gázazonossági próbája elmaradt, ami a kivitelezés során okozott hibát kiküszöbölhette volna. A műszaki átadás keretében elvégzett gázazonossági vizsgálat alkalmas lett volna arra, hogy a gyógyászati gázellátó hálózat hibáját megfelelő módon kijavítsák, amellyel a haláleset elkerülhető lett volna. Mind a négy vádlott szakmai szabályt szegett, a vádlottak összehangolt tevékenysége lett volna szükséges ahhoz, hogy az okozott hibát észleljék és kijavítsák.
A másodfokú bíróság határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a végzetes eredményt előidéző okfolyamatot az I. r. vádlott kisebb szerelési hibája indította el. Ez a hiba kiküszöbölhető lett volna egy egyszerű gázazonossági próbával, amely jelen esetben elmaradt. A műszaki átadási-átvételi folyamat egyes ütemeiben a vádlottakat külön-külön is – mégis egymásra épülve – ellenőrzési kötelezettség terhelte, amelyet a saját területükre vonatkozó foglalkozási szabályok írtak elő számukra. Amennyiben az egymásra épülő ellenőrzési kötelezettségét bármelyik vádlott teljes körűen teljesítette volna, abban az esetben a halálos eredmény sem következett volna be.
Az ítélet jogerős
