Hosszabb tartalmú szabadvesztést kér az ügyészség S. Attilára, aki a vád szerint egy internetes hozzászólásban robbantással fenyegette a Sopronbánfalván ülésező kormánytagokat. Mint megírtuk, a férfi 2 év, 8 hónapot kapott első fokon.
Első fokon 2 év, 8 hónap börtönt szabott ki a Győri Törvényszék arra a férfire, aki azt írta ki idén februárban a Sopronbánfalvára kihelyezett kormányülés alatt Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára, hogy „megy kormányülést robbantani”. Erről itt olvashattak.
„Holnap megyek előre megfontolt szándékkal kormányülést robbantani Sopronbálfalvára!!! A rend-száma: RFV-237, Attila hun koronázatlan király” – ezt írta ki S. Attila Orbán Viktor miniszterelnök és Csák János volt miniszter Facebook-oldalán az ülést népszerűsítő poszt alá idén.
Aztán, már az eljárás alatt azt állította, hogy Attila fejedelem – általa valószínűsített – nyughelyére utalt, majd kitartott amellett is, hogy a „kormányülés” alatt autója vezetőülését értette, csak lehagyta az idézőjelet a 40 éves S. Attila. A férfit terrorcselekménnyel fenyegetés büntette miatt nem jogerősen 2 év, 8 hónap börtönre ítélte dr. Bóka Tibor és kimondta, hogy a büntetés felerészének kitöltése után lehet a vádlottat feltételesen szabadlábra bocsátani.
A bíró megjegyezte, hogy ő még soha nem hallotta a vezetőülést „kormányülésként” emlegetni és nincs szükség az MTA nyelvész szakértőjére – akinek meghallgatását a vádlott indítványozta. A bíróság dönt és a bíróság úgy látta:
„Ami hápog és totyog, azt kacsának nevezzük, és tegye fel a kezét, aki a hétköznapi értelemben a vádlott kijelentéséről másra gondolt volna, mint arra, hogy a bejelentő az éppen ülésező kormány, a kormányfő részvételével tartott ülés robbantására utal.”
Végül első fokon elítélték és a büntetést a vádlott és védője tudomásul is vette, az ügyész pedig akkor három nap gondolkodási időt kért. Mint most dr. Gál Katalin ügyészségi szóvivő portálunkat tájékoztatta, a vád végül fellebbezett.
„A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben az ügyészség a terhelt terhére jelentett be fellebbezést. A fellebbezés a kiszabott joghátrányok súlyosítását célozza. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis a törvényi minimumhoz közeli büntetés kiszabásának nincs helye olyan esetben, ahol ilyen nagy számban kell értékelni a súlyosító körülményeket, és ahol az elkövető nem tett beismerő vallomást a bűnösségét illetően – fogalmaznak. „Emellett az ügyészség – a bírói álláspottal szemben – nem látja megállapíthatónak azt a különös méltánylást érdemlő esetet, amely lehetővé teszi, hogy a terhelt a szabadságvesztés felének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható legyen.”
A fellebbezés célja tehát az, hogy az ítélőtábla hosszabb tartamú szabadságvesztést és hosszabb tartamú közügyektől eltiltást szabjon ki és a feltételes szabadság kedvezményét a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltése után lehessen megállapítani.
