Horváth Szabolcs elmondta: a kisalföldi megyeszékhely főleg a járműiparra és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra alapozta a jövőjét, ezért különösen érzékenyen érinti, hogy nincs elegendő szakember. Hozzátette: az ágazat korábban a képzésben látta a kiutat, de most már nincs, akit képezzenek, ráadásul segéd-és betanított munkást sem nagyon találnak. A klaszter korábban Borsod megyéből hozott embereket Győrbe, akik három hónapos képzés után munkába állhattak – többen közülük azonban Ausztriában találták meg a számításukat. A klaszter vezetői most azt találták ki, hogy az elmaradottabb régóban élőket már gyermekkorukban Győrbe kellene csábítani, ehhez azonban iskolai férőhelyekre, kollégiumokra, jó nevelőkre van szükség, és mindez csak hosszú távon jelenthet megoldást.
Jancsó Péter, a padlógyártással foglalkozó Graboplast Zrt. elnök-vezérigazgatója az embereket kiváltó, intenzív technikai, technológiai fejlesztésekben hisz. Úgy véli, Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországra is Ukrajnából kellene behívni vendégmunkásokat. Az erdélyiek vagy a románok azért nem jönnek nagyon szóba, mert többségük úgyis már közvetlenül Ausztriában vagy Németországban vállal munkát.
(Portfolio)
