Kezdőlap GYŐR 750

Győr750 – Alber Andor

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Győr 2021-ben ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját, ezért elindítottunk egy új sorozatot, melyben összesen 750 győri, vagy Győrhöz köthető személyt mutatunk be.

Albert Andor

Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.: szobrász

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton.

Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920). 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A.

Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták.