Győr 2021-ben ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját, ezért elindítottunk egy új sorozatot, melyben összesen 750 győri, vagy Győrhöz köthető személyt mutatunk be.
Maros Rudolf
(Stachy, Csehország, 1917. január 19. – Budapest, 1982. augusztus 3.[1]) zeneszerző, főiskolai és egyetemi tanár
Zenei tanulmányait a győri konzervatóriumban folytatta, majd 1939–42-ben a Zeneakadémián Kodály Zoltán vezetésével zeneszerzést, valamint Temesváry János növendékeként brácsát tanult. Diplomája megszerzése után a pécsi konzervatóriumban tanított 1949-ig, majd 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kamarazenét, zeneelméletet és hangszerelést oktatott. 1949-ben Prágában Alois Hába mesterkurzusának hallgatója volt. 1959 után több alkalommal vett részt a darmstadti nyári kurzusokon. 1971 és 1972 között ösztöndíjasként Berlinben élt.
1971–75-ig a Modern Zene Nemzetközi Társasága elnökségi tagja volt. 1973-ban érdemes művész díjat kapott. Korai művein Kodály hatása érződik. Az ötvenes évek végén stílust váltott, vélhetően széles körű kortárszenei tapasztalatai hatására.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Díjai
Erkel Ferenc-díj (1954, 1955, 1957)
Érdemes művész (1973)
Kiváló művész (1980)
Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1991 – posztumusz)
