A gerelyhajítás meghatározó személyisége volt Várszegi József, aki hatszor javított a magyar csúcson is, sőt elsőként dobta túl a hetven métert.
Győr, 1910. szeptember 7. – Budapest, 1977. június 12. olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító.
1930-tól a TFSC (Testnevelési Főiskola Sport Club), 1934-től a MAC (Magyar Atlétikai Club), 1945-ben a Toldi Miklós SE, 1946-tól a Goldberger SE, majd 1950-től a Vasas dobóatlétája volt. Diszkosz- és kalapácsvetésben is versenyzett, de kiemelkedő eredményeket gerelyhajításban ért el. 1932-től 1952-ig összesen negyvenkét alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Szepes Béla visszavonulása után húsz éven keresztül ő volt Magyarországon a szakág meghatározó egyénisége. 1932 és 1952 között – az 1944-es év kivételével, amikor nem hirdettek bajnokot – valamennyi magyar bajnokságot megnyerte. 1932-ben megdöntötte Szepes Béla akkor már négy éve fennálló országos csúcsát. Pályafutása alatt összesen hatszor javított magyar rekordot, ő az első magyar férfi gerelyhajító, aki túldobta a hetven métert. Három olimpián volt a magyar csapat tagja, legjobb eredményét 1948-ban Londonban érte el, ahol a harmadik helyen végzett. Az aktív sportolástól 1952-ben vonult vissza.
1934-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári oklevelet szerzett. Még aktív pályafutása alatt testnevelő tanárként és a Goldberger- gyár sportvezetőjeként is tevékenykedett. Visszavonulása után a tatai edzőtábor vezetője, illetve a Vasas, majd a Budapesti Honvéd atlétaedzője volt.
