Eddig egyetlen kormányzati szereplő sem igazolta vissza, hogy az idei költségvetésben szereplő 5,2 százaléknál alacsonyabb lesz az éves infláció. Úgy fogalmazott; tavaly „nagyon jelentősen leértékelték a munkát; az átlagbérnél kevesebbet keresők 4,5-6 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el.
Ezért nem földtől elrugaszkodott az MSZOSZ hosszú egyeztetések után elfogadott ajánlása. Hozzátette: nem látnak esélyt arra, hogy teljesen „kárpótolják” a munkavállalókat a veszteségért; a tavalyi és az idénre prognosztizált infláció alapján ugyanis ez közel tíz százalékos emelést tenne szükségessé. Pataky Péter megjegyezte: a mostani esetet megelőzően az elmúlt 22 évben egyetlen alkalommal – a Bokros-csomag utáni évre, 1996-ra vonatkozólag – fordult elő, hogy nem fogadott el a kormány, a munkáltatók és az érdekképviseletek egyeztető fóruma bérajánlást, ami már akkor is nehezítette a szakszervezetek számára megnyugtató helyi megállapodások megszületését. Az MSZOSZ elnöke szólt arról is: gondot jelent a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során, hogy drágultak a béren kívüli juttatások; itt azt szeretnék elérni, hogy ahol lehet, ezt ne hárítsák át a munkavállalókra. Tovább nehezíti az érdekképviselet dolgát, hogy az új Munka törvénykönyve – a pótlékrendszer és a munkaszervezés szabályozásának változtatásával – lehetővé teszi, hogy azonos munkáért kevesebbet fizessenek a dolgozóknak.
(MTI)
