Cikkünk frissítése óta eltelt 15 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Az eljárás során az iskola vezetőit, oktatóit az önkormányzat illetékes osztályvezetőjét, valamint több szülőt is meghallgató bíróság arra az álláspontra helyezkedett: noha a diákok és szüleik erősen kötődnek az intézményhez, annak oktatóihoz, elégedettek az ott folyó munkával, nem kaptak elegendő tájékoztatást, összehasonlítási lehetőséget arról, milyen körülmények között tanulhatnának a gyerekek más intézményben.
Az elsőfokú eljárás során elhangzott szóbeli indokolásban az szerepelt: ugyan az önkormányzat csatolt olyan
szülői nyilatkozatokat, amelyekben kérik a kisebbségi oktatást a gyerekek számára, ám ezek a dokumentumok jellemzően formanyomtatvány-szerűek voltak, ráadásul sok esetben hiányosan vagy olvashatatlanul töltötték ki azokat.
Az elsőfokú ítélet kitért arra is: ebben az iskolában 2010 szeptemberében már nem indult első évfolyam, a térség beiskolázási zónáinak határait pedig úgy rajzolták át, hogy majdnem egy tucat intézménybe osztották szét e városrész zömében roma és hátrányos helyzetű fiataljait.
A keddi ítélethirdetés után Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumának elnöke az MTI-nek azt mondta: a közeljövőben a helyszínen fogják áttekinteni, hogy mi változott a per indítása óta, de az eddigi gyakorlat azt mutatja, „Győrben van szándék arra, hogy ezt a jogsértő állapotot felszámolják, hiszen már két éve nem indult első osztály” ebben az iskolában. Ez pedig azt mutatja, hogy a kérdést „felmenő rendszerben meg lehet oldani” – tette hozzá a kuratórium elnöke.
(MTI)
