Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz – erről beszélt az önkormányzati választás után szűk két héttel Lázár János.
Az építési és közlekedési miniszter javasolni fogja a kormánynak, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (hipa), mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket. A 24.hu https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/02/helyi-iparuzesi-ado-reform-helyi-adok-kormany/ több érintettet is megszólalta a cikkében, de leszögezi: egyelőre kérdés, miben állna a reform, lehet, hogy ez csak Lázár magánvéleménye, vagy így szondázzák esetleg a kormány tervét.
A bejelentés apropóján mindenesetre megnéztük, Győrben mennyi iparűzési adót fizettek be a cégek. Íme:
- 2018-ban 21.565,762 forintot,
- 2019-ben 21.422,334 forintot,
- 2020-ban 21.238.471 forintot,
- 2021-ben 21.388.365 forintot,
- 2022-ben 21.897.390 forintot,
- 2023 III. negyedévéig pedig 28.900.343 forintot.
Nem kicsi tehát a tét, ráadásul úgy, hogy a 25 megyei jogú város közül a helyi iparűzési adó mértéke egyedül Győrben 1,6 százalék, a többi település a maximális, 2 százalékos adókulcsot alkalmazza.
